Ki kell végre mondani: Trianonról, a vészkorszakról és a Kádár-rendszerről csakis egyetlen legitim álláspont lehetséges.
A Fidesz benyújtotta törvényjavaslatát, melynek értelmében "az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja." A rendszerváltozás óta húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre helyére kerüljön Magyarországon a Trianon-kérdés. Akárhogy is: örüljünk, hogy végre megtörténik!
A magyar történelemnek vannak olyan sebei, melyeket máig nem sikerült megfelelően begyógyítani. Ilyen Trianon, ilyen a vészkorszak, és ilyen a Kádár-rendszer is. Mindegyik azért különleges, mert máig tart hatásuk, máig befolyásolják a nemzet egy jelentős részének politikai cselekvését. És mindhárom a maga módján forró témának számít - ha valaki megpróbálja bolygatni őket, szélsőséges reakciókra számítson.
Mitől különleges?
Ez az a három kérdés, ami miatt Magyarországon nem igazán lehet politikai értelemben nemzeti egységről beszélni. Ezek a problémakörök ugyanis a politikán messze túlmutatnak, és a nemzet öntudatát alapvetően meghatározzák. És addig, amíg normálisnak tekinthető emberek tömegei alapvető identitásképző kérdésekben gyakran homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak, addig nem lehetséges a sokak által áhított nemzeti egység.
1990-ben még azt gondolhattuk, hogy a szólásszabadság majd ezeket a problémákat is megoldja. Nem ez történt. A Véleményvezér nem hiszi, hogy intellektuális és morális szempontból minden vélemény egyenlő volna. Különösen nem ezekben a kérdésekben: nem gondoljuk, hogy pusztán azért, mert szembenálló álláspontok vannak, valódi vitáról lenne szó, melynek többféle lehetne a kimenetele.
Ki kell végre mondani: Trianonról, a vészkorszakról és a Kádár-rendszerről csakis egyetlen legitim álláspont lehetséges.
Trianon legendái
Aki olvasott Trianonnal kapcsolatos szakirodalmat, tudja: nem csupán "magyar legenda" az, hogy az egykori Magyar Királysággal és az Osztrák-Magyar Monarchiával borzasztóan és igazságtalanul elbántak. Ahogy az sem csak legenda, hogy az első világháborút követő időszakban domináló revíziós gondolat (legalábbis a részleges revíziót tekintve) nem csak politikai, hanem morális szempontból is az egyetlen elfogadható álláspont volt.
És nem csupán legenda az sem, hogy Magyarországot és Közép-Európa egészét gyakorlatilag a versailles-i békeszerződés hajtotta később Németország karjaiba.
Kik írják a történelmet?
A nemzet öntudata, önazonossága szempontjából fontos kérdésekben a mindenkori magyar államnak kutyakötelessége, hogy kiálljon az igaz, vagy leginkább igaz válasz mellett. A történelem arra tanít: hazugság azt gondolni, hogy mindenről majd úgyis az idő, meg a történészek döntenek. Se a történészek, se a történelem nem szolgáltat igazságot senkinek. Az igazságért minden nemzetnek magának kell megharcolnia.
És ha az a ritka helyzet áll elő, hogy egy pártnak kétharmados támogatottsága van a magyar parlamentben, nem csak joga, kötelessége is állást foglalni ezekben a kérdésekben.
Természetesen igaz, hogy nem a parlamentben kell történelemkönyveket írni. Azonban Trianon ügyében mostanra már mindenki ismeri a tényeket, azok értelmezése pedig az egész nemzet öntudata szempontjából alapvető fontosságú. Nem megengedhető,hogy ilyen horderejű kérdésekben néhányak frivol, helyenként nevetséges, ámde annál dogmatikusabban vallott álláspontja tartósan megakadályozza a téma nyugvópontra jutását.
Mindenki nyugodtan adja elő a véleményét, de ez ne tartsa vissza a magyar kormánytöbbséget attól, hogy a kérdésben igenis kimondja, amit ki kell mondani.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-oldalához!
2010. évi … törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről
Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.
1. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is. Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért.
2. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.
3. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4. paragrafus
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.
5. paragrafus
Jelen törvény 2010. június 4-én lép hatályba.
Indokolás
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.
Budapest, 2010. május 19.
Dr. Kövér László Dr. Semjén Zsolt Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.