A Mal Zrt. államosítása csak az első lesz a sorban. A történet a '90-es évek homályos privatizációival létrejött hazai nagytulajdonosi körének a megzabolázásáról, átalakítására szól. (Fotó: Mohai Balázs/MTI)
Talán sokan nem is sejtik, hogy milyen horderejű változások történtek a tegnapi napon. Október 11-én ugyanis valóban lezárult a rendszerváltozás rendszerének története, és egy új korszak kezdődött Magyarország életében. A kormány állami védnökség alá helyezte a Magyar Alumínium Zrt-t, az események pedig jól sejthetően a cég államosításához vezetnek majd. A kormány azonban valószínűleg nem fog megállni a Mal Zrt-nél: a vállalat államosítása csupán az első lépés lesz a sorban. A történet ugyanis a '90-es években a homályos privatizációk által kialakított gazdasági rendszernek a megdöntéséről szól.
Mi történik most?
Becslések szerint az iszapkatasztrófa által okozott pusztítás értéke elérheti a 10-20 milliárd forintot, és akkor még nem is beszéltünk az ember életben, illetve egészségben esett károkról. Amint azt már korábbi cikkünkben elmondtuk, még az is lehet, hogy a Mal Zrt. minden papírja rendben lesz. Így a kormány az elképesztő károkért a szokványos eszközökkel alig tudna bármit is behajtani. Ebben az esetben gyakorlatilag semmi különös nem történne: a közkeletűen csak lopásnak tekintett privatizációk nyertesei bújnának ismét az elmúlt húsz év állami szerencsétlenkedése mögé. Borítékolható, hogy gyakorlatilag komoly vagyoni veszteség nélkül jönnének ki a történetből.
Ajánlott írásunk: Vörösiszap - húsz éve benne vagyunk
Így azonban joggal mondhatná minden Fidesz-szavazó, hogy az elmúlt húsz év gyakorlatához képest semmi nem változott. Hogy az elszámoltatásról szóló nagy ígéretekből semmi nem lett. Hogy kétharmad ide vagy oda, minden olyan, mint régen. Ez egyben a forradalmi változásokat a zászlójára tűző Fidesz-kormány legitimitásának korai végét is jelentené. Ezt pedig nagy valószínűséggel nem fogja megkockáztatni a miniszterelnök.
De még ennél is többről van szó. Az iszapkatasztrófa ugyanis nem csak egy megoldandó probléma, hanem egy óriási lehetőség is a kormány számára. Lehetőség, hogy precedenst teremtsen a '90-es években kialakult hazai nagytulajdonosi kör megzabolázására, sőt, akár átalakítására is.
Út az államosításhoz
A parlament szinte teljes egységben elfogadta a "lex Mal" néven ismertté vált törvényt, mely a honvédelmi törvény módosításával lehetővé teszi, hogy a mostani katasztrófákhoz hasonló helyzetekben a kormány magához vonhassa gazdálkodó szervezetek irányítását. Ez a törvény természetesen nem az államosításról szól, ilyesmiről szó nincs benne – akik most államosításról beszélnek, nagyon tévednek. Az államosítás ugyanis még csak ezután következik!
A "lex Mal"
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004 . évi CV. törvény a következő 197/A. §-sal egészül ki :
“197/A. § (1) Gazdálkodó szervezet működése rendeletben – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a Magyar Állam felügyelete alá vonható.
(2) A Magyar Állam nevében az államháztartásért felel ő s miniszter vagy kormánybiztos jár el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy
a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,
b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
c) a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben, és
d) kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel szemben a 34 . § (1) bekezdése szerinti szolgáltatás elrendelését.
(4) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait . A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit.
(5) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.”
2. §
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 9. számú melléklet 1. pontja kiegészül a XIV . Belügyminisztérium fejezetben a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok (20 . cím, 1. alcím 34. jogcím-csoport) sorral.
3. §
Ez a törvény a kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell .
INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenységével összefüggésben felmerült katasztrófák elleni hatékony fellépéshez, illetve azok káros következményeinek enyhítéséhez az eddigieknél hatékonyabb kormányzati beavatkozás lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy az érintett gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét a Kormány döntése szerint az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos felügyelje.
Meglátásunk szerint a kormány viszonylag könnyen megtehetné a következőket. Először is olyan büntetést kap majd a Mal Zrt., amit esélye sincs kifizetni, ez pedig a céget automatikusan felszámolásba viszi. Ezt követően nem kell majd túl sok varázslás ahhoz, hogy a normál felszámolóbiztos teendőit is egy kormánybiztos vegye át, és biztosítsa a törvény szerint a kielégítési rangsor elején lévő hitelező (a büntetés kapcsán válik hitelezővé), azaz a magyar állam jogos igényeinek érvényesülését. Innentől pedig csupán részvénnyé kell konvertálni az adósságot, hogy a vállalat állami tulajdonba kerüljön.
Mi lesz a vége?
Félreértés ne essék, a Mal Zrt. alaposan rászolgált minderre. Ahogyan azt Braun Róbert írta a Hírszerzőn, a vállalat valójában Kolontár és Devecser lakosainak házát, vagyonát, jövőjét zálogosította el saját profitja érdekében. Azt, hogy mindezt milyen felelősségérzet mellett tették, jól megmutatta a vállalat tulajdonosainak és vezetőinek első reakciója.
"Bár korábban a cégvezető állította, minden mérési adatot rendben találtak a katasztrófa előtt, a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a Blikk információi szerint olyan tanúvallomások birtokába jutottak tegnap, amely szerint a Mal Zrt. felső vezetése tudott a gátszakadás veszélyeiről, ennek ellenére elhallgatták azt, és nem tettek semmit. A rendőrségen úgy tudjuk, hogy egy főmérnök tett terhelő tanúvallomást, megdöbbentő dolgokról lebbentve fel a fátylat. Információink szerint az is elhangzott, hogy a Mal Zrt. egyik üzemében a dolgozók feje fölött kígyózik a savat, lúgot és más folyadékot szállító csövek sokasága. Meghibásodásuk esetén nyugdíjas dolgozókat hívnak be, mert csak ők tudják, hogy melyik cső, mit szállít."
A Véleményvezérnek meggyőződése ugyanakkor, hogy a Magyar Alumínium Zrt. ügye nem az utolsó lesz a sorban. Az elmúlt húsz évben rengeteg magyar és külföldi vállalkozó lett gazdaggá azáltal, hogy szisztematikusan megkárosították Magyarország környezetét és/vagy állampolgárait, amiben a politika és az állami szervek is cinkostársaik voltak. Nem lennénk meglepődve, ha a kormány a Mal Zrt. várható államosításának logikáját előbb-utóbb további vállalatokra is kiterjesztené. (Valószínűleg ez esett le Gyurcsány Ferencnek, amikor a kezdeti támogatás után három órával már hangosan ellenezte a kormány lépését.)
Természetesen fogalmunk sincs, hogy meddig fog elmenni a kormány, hogy mennyire és kivel fog majd kivételezni, és hogy milyen eljárások mentén zajlik mindez. Ezek a kérdések és árnyalatok lesznek döntő fontosságúak a kormány lépéseinek megítélésében.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Az utolsó 100 komment: