Nos, örülök, hogy sikerült egy ilyen szép összeszedett, és tartalmában ennyire helytálló cikket összehozni.

Annyit azonban hozzáfűznék, hogy én magasabbnak gondoltam a 27 éves korhatárt, amikor az első gyerek átlagosan születik. Az orvostudomány jelenlegi állása mellett így simán beleférne még több gyerek (3-4), szóval akkor mégsem ez lehet a fő oka a népességfogyásnak.

Egyébként a Jobbiknak biztosan és az LMP-nek talán kedvezne ez a korhatár.

Az átlagban benne vannak a 13 éves lányanyák is. A nem hátrányos helyzetű rétegekben én inkább 30 körülire saccolom az első gyerek vállalását.

De az tényleg nem igaz, hogy ezen múlik a gyerekek száma! Nekem van ismerősöm, aki 39 évesen találta meg élete párját, szült gyereket 40, 42, majd 43 évesen, így most épp nagycsaládos.

Igen, ez tényleg egy rossz ötlet.

@sztd:
Magasabb is. 29 felett.
És igazad van, ettől még simán lehet 3-4 gyerek, pl.: Svédországban (az egyik legtermékenyebb európai országban) konkrétan hülyének nézik azt a nőt, aki 30 alatt szül.

@gyongyi70: @Lord_Valdez:
Megint tanultam valamit. :)

@sztd: @gyongyi70: Nem egy-egy kirivo esetet kell nezni es nem is azt, hogy mi lehetne, hanem azt, hogy atlagban mi igaz.

A KDNP érvelésében volt még megkapó, miszerint azért is fontos ennek a korosztálynak szavazati jogot adni, hogy beleszólhassanak ők is a saját jövőjükbe, azt ne csak az idősebb korosztály tehesse meg.
Ezzel a logikával persze a nyugdíjasoktól, de legalábbis a várható életkor felett járóktól el kellene venni a szavazati jogot, hiszen ők már tényleg csak más életébe szólnak bele.
Ha már más életébe való beleszólás, a gyerekek utáni szavazat megadásának érveivel pedig alá lehet támasztani, hogy l a gyereket nem nevelő emberektől is el kellene venni a szavazati jogot, mert ők nem építik ilyen módon a jövőt.
Ugye kedves katolikus egyház?

Többször felmerült az ötlet, hogy inkább adózáshoz kössék a szavazójogot, és az életkor csak másodlagos megítélési szempont legyen. Kezdek egyre inkább megbarátkozni az ötlettel.

Magyarul az alapfeltétel az lenne, hogy legyen a választási évet megelőző évben mondjuk 9 hónap, amikor az illető adót (SZJA, TB) fizetett (nyugdíjas, kismama, esetleg felsőoktatásban résztvevő, igazoltan beteget ápoló, stb kivétel lehetne).
Emellett a delikvens legyen legalább 16 feletti.
(aki 17 évesen már egy éve bejelentetten dolgozik így pl. szavazati jogot nyerne)
Ez elegáns megoldása lenne a határon túli magyarok kérdésének is, ti. akinek nincs belföldi lakcíme, de ide adózik, az is szavazati jogot nyer. Más nem.

Ha ezt esetleg tovább szeretnénk differenciálni, lehetne pl. az éves SZJA befizetések alapján a szavazatokat súlyozni.

Ha valami, EZ igazságos, és demokratikus volna, hiszen végső soron egy normális ország normális kormánya ma túlnyomórészt gazdasági kérdésekben hoz döntést, és nem a zászló színéről, vagy hogy Eurázsiát támadjuk-e meg, stb...

Bár jobban belegondolva, hogyha nem közveszélyes elmebetegekből állna a kormány, én azt se bánnám, hogy 14évesek juttatták hatalomra...

A kérdés egyszerű:

Börtönre ítélhetnek egy 16 évest a törvények be nem tartásáért? Igen.
Akkor szólhasson bele a törvények alakításába (országgyűlés összetételébe)!
A posztíró öngólt lőtt: az állampolgári kötelezettségeket igenis elvárjuk már ebben a korban.

Ez színtiszta szavazat duplázási, triplázási célt szolgál a kormány szándékai mögött - a hozzáfűzött magyarázat már kamu. Azt is kár lenne elemezni, hogy mikortól érett egy fiatalember arra, hogy szavazhasson. Magyarországon annyira sok politikailag analfabéta él - totálisan tájékozatlanul a közélet történéseivel kapcsolatban, hogy szinte teljesen mindegy, hány évesen szavaz. a Fidesz-KDNP még mindig biztosnak érzi a támogatottságát hazánkban (ez alá is támasztja, amit fentebb írtam) és ezért szeretné, hogy még többnek tűnjön egy ilyen törvénymódosítással a felhatalmazása. Ugyanakkor érzik, hogy a kétharmad 1 ember=1 szavazat megoldással már nem lenne meg, de ha tripláznák a többségi szavazatokat, akkor meglehetne. Csupán erről van szó az egész hülyítésben.

Sajnos én nem lefelé, hanem felfelé szállítanám a korhatárt.
Kérdezzünk már meg egy mai 17-18 évest, hogy mit is gondol a magyar költségvetésről, a szociális ellátó rendszerről, az inflációról, a jegybanki alapkamatról, vagy bármiről, aminek kezelésére - közvetve - képviselőt választ...

És ha ezt kiveséztük, gyorsan eljutunk oda, hogy létezik nem is egy olyan 18 év körüli, akinek ugyanúgy fogalma sincs arról, hogy kire és mire szavaz, nem ésszel, hanem az érzelmei alapján dönt.

Milyen egyéb példák szoktak felmerülni szavazati joggal kapcsolatban?

aktívak/inaktívak:
Logikus lenne, hogy az szavazhasson, aki a közösbe pénzt pumpál. Az a 4 millió ember, aki dolgozik, aki az adóterheket viseli...
De miért zárnám ki ebből a terhes anyákat, akik épp gyermeket vállalnak, és a jövő generációját nevelik?
Miért zárnám ki azokat a nyugdíjasokat, akik már végigdolgozták az életüket, és évtizedekig ők tettek a közösbe.

Sajnos ez nem egy járható út...

Kössük műveltséghez/intelligenciához a választó jogot.
És ki dönti el, hogy ki művelt/intelligens? Aki diplomás? Akinek érettségije van? Ismerek nem egy olyan 8 általánost végzett nyugdíjast, akinek a kisujjában több intelligencia van, mint egy-egy mai diplomásnak.

Ezt sem érzem járható útnak.

Sajnos marad az életkor alapján történő szelekció. Talán a legigazságosabb mind közül. Viszont a 18 évet én egy nagyon alacsony korhatárnak tartom. 18 évesen nagyon kevesen vannak azok, akik önálló véleménnyel rendelkeznek, általában a neveltetésük hozadéka az, hogy melyik oldalt választják.

Kedvenc válaszom érkezik erre a gondolatmenetre: nem teljesen mindegy hogy ki szavaz ezekre? Egyik kutya másik eb, mi (adófizető állampolgárok) csak rábaszhatunk.

az indexblogon tengődő fiatalság pont ez a korcsoport.:)

egyébként nem kor hanem iskolázottsághoz kötném

érettségi mondjuk

nem látom problémásabbnak, mint azt h azok is szavazhatnak akik itt kommentelnek.

@Kacagány: És a politikusok, párttagok és közeli hozzátartozóik se szavazhassanak. Legalábbis szankcionálva legyen valamilyen szinten.
Amúgy egyetértek. Mondjuk a súlyozás nem teljesen egyértelmű. Gondolod egy 3gyerekes autószerelőnek, vagy őstermelőnek "kevesebb" választójoga lenne mint egy nagyságrendekkel többet adózó gyermektelen játékszoftverfejlesztőnek?

Miért van az, hogy mindig a legkisebb pártok kavarják a legjobban?
Mennyi lehet a KDNP országos támogatottsága?
Orbán Viktor 3 évvel ezelőtti álláspontja szerint egy ilyen pártot már nem lehet legitimnek tekinteni, s kutya kötelességük lenne kivonulni a politikából.
Vagy ahogy változnak az idők, változnak a vélemények is?

@crey7: ugyvan. Eletkor alapjan kell szavazni mint eddig de en pl tamogatnam a korhatar felemeleset ugy 21-25 evre.

Egy 16 éves eldöntheti hogy ki vezesse az országot, mert felelősségteljes döntést tud hozni.
Ez a 16 éves viszont nem vehet dohány- és alkoholterméket a boltban, nem rendelkezhet ingó- és ingatlan vagyonával, mert nem tud felelősségteljes döntést hozni.
Teljesen logikus.

A demokráciákban mindig is irányelv volt, hogy egyre többen és többen kapjanak szavazti jogot.

Ez azért történt, mert a hatalmon lévők felismerték, hogy így egyre több hülye kap szavazati jogot akiket könnyű befolyásolni.

További info:

libertarius.info/node/8

és ha szavaznak akkor mivan. ti komolyan azthiszitek hogy az idősebbek annyira felelősségteljes döntést hoznak?

Konferencia a gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatos elvi, családpolitikai és társadalmi kérdések megvitatására
Hely: Hotel Gellért, Bp, Szent Gellért tér 1.
Időpont: 2011.04.02. szombat, 14−16 óráig
Szervező: Polgári Magyarországért Alapítvány
Előadók: Szabó Endre, Mécs Imre, Schanda Balázs, Révész M...áriusz, Szájer József
Jeletkezés: onody.csilla@gmail.com, 20/926-1376

@crey7: A fiatalokat jellemzően más érdekli, kevesen vannak közülük akiket már ekkor érdekelnek ilyen dolgok, de amit felhoztál, hogy szart se tudnak az ország működéséről, akkor azért néz körbe más generációkban is, mondjuk azon túl akikkel érintkezni szoktál. Nem hiszem, hogy sokkal jobb lenne a kép. A fiatal, akit meg nem érdekel, nem megy el szavazni, a körükben alacsony a részt vétel. Mondjuk ez a 16 éves korhatár egy vicc, ahogy látható nem is hungarikum, de attól egy vicc. A gyerekek után járóban még volt némi ráció, de ez no comment kategória.

18 év. Ha azt tekintjük, hogy egy ilyen korú ember elég idős megdögölnie a házáért, teljes büntetőjogi felelőssége van, ihat legálisan, minden felnőtt joggal és leginkább kötelezettséggel rendelkezik, akkor semmi jog alapunk nincs megkérdőjelezni.

Abszolút elmebaj ez a 16 éves választójog is. Belegondolok, hogy én miket gondoltam a politikáról 16 évesen, hát sokkal jobb, hogy akkor nem szavazhattam.

en is a kotelesseggel, sot a felelosseggel kapcsolnam ossze a valasztojogot. minden nagykoru allampolgar szavazhat, de en eppen, hogy emelnem a nagykorusagi hatart. pl onallo haztartashoz kotnem. mindenki (es elettarsa) szavazhat, aki rezsiszamlat fizet. ha valakit 35 evesen a szulei tartanak el, egyutt el veluk, legfeljebb a kosztpenzbe szall el, az semmilyen felelosseget nem vallal. ekkor ne szavazzon.

ne szavazzon az sem, aki nyugdijashazban tolti az eletet, beadja a nyugdijat es foznek ra, ruhazzak belole es kapja a szobajat.

ne szavazzon az sem, aki csak lopja az aramot, es nem fizeti.

ennyi.

@csizsikpizsik:

Egyébként ez nem egyedülálló, az USA sok tagállamában 21 éves kor alatt nem vehetsz cigit/piát, de 18 éves korodtól már bevonulhatsz és embert ölhetsz/meghalhatsz a háborúban, 16 éves, pár helyen 14 éves korodtól vezethetsz több tonnás, sok száz lóerős autót.

Ez álprobléma. Egy 16 éves körülbelül annyira tájékozott a magyar közéletről és a gazdaságról, mint egy véletlenszerűen választott felnőtt.

A felnőtteket mégsem korlátozza senki. Akkor a 16 éves miért ne szavazhatna? Vagy tiltsuk be ez alapján az érettségi nélküliek szavazati jogát és a 60 év felettiekét is.

Ez elég hülye érv, mert akkor ilyen alapon nyugodtan ki lehetne zárni az írástudatlanokat, a mély sötétségben élőket és a már szenilis idős embereket.

A helyzet az, hogy ezek általában nem is járnak el szavazni, így a KDNP javaslatának annyi súlya van, hogy az érettebb 16 éves el fog menni szavazni és nem dönt kevésbé felelősen mint mondjuk, te vagy én.

Mivel jelenleg az emberek javarészt valaki ellen szavaznak (politikai oldaltól függetlenül), ebbe belevonni a még fiatalabbakat a jövő totális elkúrását jelenti, szvsz.
Ha majd látunk világos, tiszta programokat és azokra szavaznak az emberek, nem az "elmúlt 8 év, mocsok ballib"/"hibbant OV"/"cigányzsidópusztuljon" a választék, akkor majd elő lehet hozni a kérdést. Addig el a kezekel a fiatalságtól politikai célokból!

Ha a 16 évesek nem szavazhaznak még, miért szavazhatnak azok, az idős emberek, akik már egy 16 éves vagy annál fiatalabb ember szellemi képességeivel sem rendelkeznek?

Nekem a KDNP-ről a kullancs vagy a fagomba jut eszembe.
Semjén Zsoltról pedig a 19. századi fodrász, aki a hajvágás után illedelmesen meghajol és lesöpri a kuncsaft oldaláról a ráragadt hajszálakat...

Bekéne vezetni, hogy csak a Fideszre lehessen szavazni.

A legtöbb 16 éves még rendesen írni sem tud. Egyértelműen nem a válasz!

Egy demokráciában bizonyos jogainkat képviselőink útján gyakoroljuk. Fontos, hogy lehetőleg mindenkinek a jogait képviselje valaki.

18 év felett normál képviselőt választ.

Ez alatt, de 12 év felett olyat aki felszólalhat a parlamentben, de ott nem szavazhat, a diákokat, a jövő generációját képviseli. Lehetőleg diákot aki iskola mellett tud beleszólni bizonyos kérdésekben.

Eredmény? Egy 18 éves nem először választ, tapasztaltabb kicsit. A korábbi kampány érintette, beszélt már képviselőjével, stb.

És demokratikusabb a rendszer a jelenleginél, mégsem a tájékozatlan 16 évesek szavazatára rárepülve lehet megszerezni a követkeő 2/3-ot.

@crey7: arra esetleg nem gondoltál, hogy ha érettségihez kötnénk akkor esetleg lenne értelme a suliba járásnak?
és hogy a lógós deviánsnak aki 16 évesen is általánosba jár akkor nem lenne szavazati joga?
gondolkodni fáj-e?

Amúgy meg , egy érettségi manapság röhej, én 6 éve tettem le és nem volt egy nagy kaland. Töriből ha tud az ember értő olvasni akkor már meg is van.

Én szerintem 16 évesen tájékozottabb voltam a politikában, mint most huszonéves ismerőseim.

Ettől függetlenül baromság lenne, pontosan azért, mert a kamaszkori lázadás idején mindenki hajlamos a szélsőséges nézetekre, aztán az értelmesebbje kinövi. Az, hogy ma Magyarországon inkább a szélsőjobb felé terelődnek, annak a közelmúlt történelme az oka, de ez ettől még ugyanaz a kategória, mint nyugaton anno a hippi mozgalmak.

Nincs összefüggés az életkor és a közügyekben való tájékozottság között. 20+, 20+, 40+, 50+ évesek között is rengeteg az éjsötét választópolgár. Nem úgy értem, hogy eltér a véleménye az enyémtől, hanem hogy nincs neki. Vagy a közélettel kapcsolatos alapszintű ténybeli ismereti hiányoznak.

Viszont egz 16 éves is simán elérheti és meg is haladhatja az átlagszavazó tájékozottságát. Sőt, egy 14 éves is. Szerintem a fiatalkorúaknak meg kellene adni a szavazati jogot, pontosan attól az életkortól, amikortól a törvény már felelősséget ruház rájuk a tetteikért.

Viszont! A választási bizottságnál leadott, sajátkezűleg kitöltött regisztráció kellene ahhoz, hogy élhessenek ezzel a joggal. Akit nem érdekel, az nem fog élni vele. Aki élni akar vele, arról joggal feltételezhetjük, hogy valamilyen szinten érdekli a közélet.

Ugyanezt a felnőttekre is ki kellene terjeszteni. A következő választásokon az számítson választópolgárnak, aki regisztrálja a választójog-gyakorlási szándékát.

Az "idiotes" létszáma így nem számítana bele a polgárokéba, tehát nem torzítanák puszta passzív tömegükkel az eredményt.

Szerintem az igazán demokratikus részvételi kritérium az, hogy aki részt akar venni a demokrácia működtetésében, az rész veheseen benne. Kortól, vagyontól, IQ-tól függetlenül. Csupán azt kell tudni eldönteni, hogy mi számít "részvételi akaratnyilvánításnak". Mivel a törvények meghúznak egy bizonyos korhatárt, ahonnan már az ember felelős a döntéseiért, ezért ez a korhatár értelemszerűen legyen egyúttal a közéleti akaratnyilvánítás alsó korhatára is.

- Világtendencia, hogy kb. emberöltőnként (30 év) 1-2 évvel csökken a választói életkot alsó határa. Ausztria, Németország, USA stb. már meglépte, a többiek fontolgatják. Ha most nem lépjük meg, akkor majd meglépjük mondjuk 10 év múlva. Lehet késleltetni a dolgot, de minek.
- A mostani 18 év valójában nem 18 év, hanem 20. Ugyanis 4 évenként vannak választások, ezért ha valaki 1 nappal lemarad róla, akkor majd csak 22 évesen választhat először. Ha átlagolod a 18-22 év közöttieket, akkor átlagosan a 20 éves korban szavazhatnak először a magyarok. Tehát a 16-ra való leszállítás csak annyit eredményezne, hogy átlagosan 18 évesen szavaznának először.
- Már ma sem mindenkinek 18 év az alsó korhatár. Aki 16 évesen házasodik, azt nagykorúsítják és szavazhat is.
- Ha leviszik 15 évre a tankötelezettséget, a büntethetőséget, akkor a szavazati jogot miért nem?
- 7 gyerekem van, de nem hiszem, hogy bármelyiknek is ne lenne 16 évesen kialakult (és lesújtó) véleménye a pártokról, politikáról, és ne tudna olyan felelősen szavazni, mint az átlag magyar választó. Szinte minden választáskor szavazatszámláló vagyok, úgy hogy alapos keresztmetszetem van a választáson megjelentekről. Sok esetben az is lesújtó.

@abaka:
Átlagban az igaz, hogy aki nem fél attól, hogy gyereke születik, annak jobb eséllyel születik, mint annak aki fél attól valami miatt (mert, pl. nem tudja eltartani, nem lesz rá ideje, túl sok a munkája, kicsi a lakás, foglalkozni kell a gyerekkel, mit lehet kezdeni a gyerekkel, elhagyja a partner, túl öreg már, stb.).

Gondolom most segítettem. :)

Légyszi mondjon valaki EGYETLEN értelmes KDNP-s javaslatot az elmúlt évekből, köszönöm.
(Jó, számomra nyilvánvaló a képviselőikből és eszméikből, hogy ilyen csak véletlenül történhetne meg, de mégis...)

Teljesen logikus az érvelés, hozzáteszem szerintem a 18 évesek sem alkalmasak a feladatra. Már csak saját példámból kiindulva is, 18 évesen arra a pártra szavaztam amely jelentős szerepet játszott a 89 utáni Magyarország továbbzüllesztésében, kifosztásában. Konkrétan az szdszre gondolok. Jobb lett volna ha megóvnak ettől a döntésemtől. 4 évvel később már sokkal jobb döntést tudtam hozni, de akkor már késő volt.

@csizsikpizsik: abszolute. legalább irástudáshoz köthetnék, mint a jogosítványt.

Én se értem, hogy mért kéne a 16 éveseknek szavazni, de ezek az érvek szerintem nem fekszenek.
Egyrészt a demográfiai elemzésnek itt nincs helye, nem értem, hogy mért lenne érettebb a szavazatra az, akinek van egy gyereke, mint az, akinek még nincs egy se. (Arról nem is beszélve, hogy ez a demográfiai cucc sokkal bonyolultabb ennél, pl. lehet, hogy az első (kettő) gyerek kimarad, de ezelőtt ötven évvel meg az ötből három meghalt 12 éves kora előtt.)

Másrészt azt se értem, hogy a munkavállaló miért volna érettebb a szavazásra, mint mondjuk egy szüleinél lakó egyetemista. Aki mondjuk 16 évesen már segédmunkás, az szerintem pont hogy kevésbé tud politikai véleményt alkotni, mint az, aki még 22 évesen is tanul. És ez áll a "régen bezzeg felelősek voltak a fiatalok" című izére is.

Harmadrészt és legfőképp Magyarországon képviseleti demokrácia van. Ez pedig annyit tesz, hogy a lakosságot képviseli a megválasztott parlament. Nem az éretteket, nem a dolgozókat, sem az okosokat, hanem úgy en bloc a lakosságot. A linkelő kommunikáció szakos egyetemistának pont annyira van joga a képviseletre, mint a hét éve dolgozó péklegénynek.

Ez a fityisz kormány eddigi legperverzebb ötlete, a gyerek után járó szavazati jog után. A fiam most 14 éves. A barátai és osztálytársai is 14-15 évesek. Az iskolájukba alapvetően értelmiségi szülők értelmesebb gyerekei járnak.

Mégis, az isten óvjon minket attól, hogy ezek a gyerekek 1-2 év múlva szavazzanak. Lövésük nincs a napi politikáról, a pártokról, azok eszmerendszeréről. És az egész q.vára nem is érdekli őket. Hogy hoznának értelmes döntést? Arra a pártra szavaznának, aki a zene-net-divat háromszögben (esetleg a sporttal kiegészítve: négyszögben) üzenne nekik valamit a választás előtt.

Az egész egy hihetetlenül cinikus és ostoba felvetés.

Továbbá, mint választópolgár, KÖVETELEM a választójog éves befizetett adóhoz való kötését és e szerinti súlyozását, és akkor pont leszarom, hogy 16 vagy 61 éves az illető, tanulás mellett dolgozik vagy nyugdíj mellett dolgozik, de aki NEM DOLGOZIK, tehát nem járul hozzá adóforintokkal az ország működőképességéhez, az NE SZAVAZZON!
(Nem érdekel, hogy nyugdíjat kap, segélyt kap, gyest kap, ingyen oktatást kap, nem kap munkát épp, stb.)

meg kell nézni a középiskolai és az egyetemi diák-önkormányzatok működési mőségét, aztán eldönteni, hogy egy 15-21 év közötti ember milyen felelős döntéseket tud, vagy nem tud hozni.

mellesleg szintén érdemes megnézni a "nagypolitika" minőségét, hogy el tudjuk dönteni, hogy a többiek milyen döntést tudtak hozni.

ezek alapján felőlem 6 éves kortól is járhat választójog.

Az a baj, hogy ilyen piti dolgokból is olyan nagy ügyet tudtok csinálni. Nem tök mindegy, hogy ki szavaz és kire, mennyit(gondolok itt a gyerekek után járó szavazati jogra)? Úgyis akárki lesz akármikor hatalmon, az alaptézis ugyanaz: a kisember le van magasról szarva. Ennyire egyszerű az egész, lehet itt szavazgatni tájékozatlanul is.

A felnőtt lakosság nagy részének is nulla a közéleti tájékozottsága.
Valamilyen cenzushoz kötném a szavazati jogot.

Szerintem meg kellene próbálni a másik irányból közelíteni a dolgokat. Pl. alkotmánybíró sem lehet egy adott kor fölött senki. Nyilván azért mert már szellemileg gyenge. Na most ilyen alapon a szavazási jogot is lehetne felső korhatárhoz is kötni. Pl. 65 év. Ők már a tömegközlekedést ingyen használják, nem kell adóbevallást készíteni stb. Tehát, ha nincsenek kötelezettségek, akkor nincsenek jogok sem.

@csizsikpizsik: Ráadásul Ausztriában betöltött 16 évtől szavazhatnak:

de.wikipedia.org/wiki/Wahlrecht

Ez ez hihetetlenül idióta ötlet.
Egy 16 évesnek még nincsen önálló véleménye a politikáról, rendkívül manipulálható ebben a kérdéskörben.

Én felső korhatárt is bevezetnék

A 16 éves választói korhatár legalább valamennyit enyhítene a fiatal-idős képviseleti aszimmetrián. A Véleményvezérnek ez nem tetszik, kár.

Szerintem maradhat a 18 éves korhatár, viszont a 8 általánossal sem rendelkezők csak egy állampolgársági ismeretek vizsga letétele után élhessenek a választójogukkal. Hiszen az nem demokrácia, hogy olyanok is szavaznak, akik azt e tudják mi a parlament, a kormány és a köztársasági elnök között a különbség.

Természetesen csak annak szabadna szavaznia, akkor nettó adóbefizető, kortól függetlenül.

@b p: Támogatom.
A büntethetőség korhatára legyen a szavazati korhatár is.

Ha elvárjuk valakitől, hogy meg tudja ítélni a tettének következményeit, akkor adjuk meg neki a döntés jogát a közösség ügyeiben is.

Az egész arra emlékeztet, amikor a 80-as évek végén azon merengtek a komenisták, hogy elég érett már a nép, hogy több lehetőség közül válasszon.

Egyszer bele kell ugrani a mély vízbe.

Szerintem a fiatalok felnőnek a feladathoz.

Ez egy borzasztó rossz ötlet.

Emlékszem az unokahúgomra amikor életében először szavazott. Két dolog maradt meg bennem:
1) izgult, mert kap első szavazóként zászlós ki tollat. Szupi.
2) Így válaszolt kérdésre, hogy mi aapján választ: Megkérdem nagyapót, aztán akit ő mond, mert ő végülis olyan okos meg tapasztalt.

Hát ezért érdemes elmenni.

@Kacagány:

Értem én amit mondol, de nem lenne demokratikus.

A demokrácia rákfenéje éppen az - szerintem ezzel együtt és/vagy éppen ezért a lehető legjobb rendszer - hogy nem dsizkriminatív.
A korhatár önmagában nem diszkrimináció, hanem kritérium, amely általános, egyszerű és átlátható.

Minden egyéb szelekció már ezer féle csalásra adna lehetőséget.

@crey7:
Most látom, hogy nagyjából ugyanazt akarjuk mondani. Én is emelnék, nem tudom talán 20-21-re.

Mondjuk, ha eztbevezetik és fuzionálják a határontúliak szavazati jogával, akkor már szép kis hacacáré lesz itt a következő kampányban, pláne, hogy csökken a parlament létszáma, ergo új választási törvényt írnak ki. Szépen lehet ezzel ügyeskedni...

Én régóta hangoztatom, hogy ideje volna 16 évre leszállítani a szavazati jog korhatárát. Az érvek szétfeszítik egy blogkomment korlátait, ezért most csak egyetlen apróság:
Egy ember életének legmeghatározóbb időszaka a 16-20 év közötti kor. Ekkor dőlnek el a legfontosabb dolgok, a tanulás, pályaválasztás stb. terén. Ekkor hozzák meg az ifjú emberek életük legfontosabb, legmeghatározóbb döntéseit. Erre elég érettnek kell lenniük, a választójoghoz meg még kevesek? Ellentétben a szociális otthon elfekvőiben tárolt bácsikákkal, akiknek a szavazatait renszeresen lerabolják a politikai hiénák? Meg a funkcionális analfabétákkal, akiknek a szavazata ugyanannyit ér, mint egy szociológus doktoré, de egy csomag száraztésztáért megvehető?
Ha nem állítunk cenzust a tájékozottság és az írni-olvasni tudás alapján, akkor nem hipokrita hozzáállás a kor szerinti cenzust vélelmezett tájékozatlanság és vélelmezett éretlen hozzáállás alapján meghúzni?

És még egy ide: a 16-17 évesek szavazati joga ellen itt (is) felhozott érvek kísértetiesen hasonlítanak azokra az érvekre, amiket nem is oly régen még a nők választójoga ellen hoztak fel. Meg a „négerek” választójoga ellen. Meg a mindenféle benszülöttek és alsóbb néposztálybelieké ellen. Kicsit korábban meg a nem nemesi származásúakéval szemben.
Gondoljátok át újra!

a cikk érvelése teljesen hibás. Azon pontok közül, amiket felhoz, hogy miért lennének a mai fiatal felnöttek éretlenebbek a korábbiaknál, egyiknek sincs kapcsolata az érettséggel.
egy 17 éves munkásszálláson lakó fiatal, aki esetleg gyerektartást fizet egy "baleset miatt", az mennyivel érettebb valakinél, aki 23 évesen egyetemre jár és a szüleinél lakik? A mai magyar jogszabályok szerint mindenki 18 évesen lesz nagykorú, és a nagykorúak szavazhatnak. kész.

@crey7: "Kérdezzünk már meg egy mai 17-18 évest, hogy mit is gondol a magyar költségvetésről, a szociális ellátó rendszerről, az inflációról, a jegybanki alapkamatról, vagy bármiről, aminek kezelésére - közvetve - képviselőt választ... "
Te úgy érzed, hogy ebben a kampányban - sőt bármelyikben - megfelelő információkat kaptál a pártoktól, hogy melyik milyen konkrét lépéseket fog megtenni?:)

Mennyivel felelőssebben szavaz egy mszmp-s munkásőr nyugger?

@is:
Ez baromság, miből gondolod, hogy azért él a szüleivel, mert eltartják, és ha betegek és ő tartja el őket, ettől még lehet minden a szülei nevén. Itt van a szomszédom, aki mindig is a szüleinél lakott, de az apja 2 strokeon volt túl az anyja meg (nincs mit szépíteni) megbolondult. Ő hova ment volna? Hagyta volna meghalni a szüleit, mert a mostani elkorcsosult filozófia szerint aki segít a szüleinek az már nem ember?

Járjuk körül egy kicsit ezt a kérdést.

Először is, a 18 éves korhatár nagyjából-egészében mondvacsinált. Semmilyen biológiai tény nem igényli, hogy a 18 éveseket érettebbnek tekintsük a 17 éveseknél, vagy kevésbé érettnek a 19 éveseknél. Századokkal ezelőtt nem is életkorhoz kötötték a felnőtté válást, hanem az adott fiatal érettségéhez. A testi fejlődés 22-25 éves korban fejeződik be, az agyi fejlődés pedig már 14 éves kortól folyamatosan egyre felnőttesebbé válik, és 17-19 éves korban már bőven elegendő a politikai szféra átlátásához, ha valakinek affinitása van hozzá. Semmi sem zárja ki tehát, hogy ebben az életkori sávban felfelé vagy éppen lefelé mozgassuk a szavazóképesség határát.

Ezzel együtt persze az is biztos, hogy a mai fiatalok sok szempontból nem tekinthetők olyan érettnek, mint régebbi társaik, de ezért nem a fiatalok a hibásak. A világ rendkívül bonyolulttá vált, már rég nem arról van szó, hogy a gyerek kiskorától kezdve a leendő szakmáját gyakorolja, amit aztán elfogadható minőségben tud csinálni 16-18 éves korára. Ehelyett gyakorlatilag az általános tankötelezettség 18 éves korig tart - ma még -, azaz több mint egy évtizedig, ami alatt nem feltétlenül kap az ember piacképes szakmát. Munkát nem is vállalhat 16 éves koráig. Keresőképesség és munkatapasztalatok híján pedig nem is várhatjuk el tőlük, hogy világi szempontból érettek legyenek.

Az az állítás sem igaz, hogy a mai gyerekek politikailag tájékozatlanok lennének. Nem azok, ezt az összes szakmai felmérés világosan mutatja. Emögött az állítás mögött az a generációs előítélet áll, ami szerint egy tapasztalt ember bizonyosan többet ért a politikából, mint egy gyerek - de ne feledjük, hogy az összes elmúlt kormányt az úgynevezett felnőttek szavazták be a parlamentbe. A szavazati kor, úgy tűnik, nincs összefüggésben a kormány rátermettségével. A fiatalok azért is sodródnak a szélsőséges pártokhoz, mert a magyar közéletben nincsen erős, balközép vagy jobbközép, fiatalos párt - a Fidesz csak nevében az, az LMP pedig még eléggé szervezetlen. Gyakorlatilag a politikai üzenetek jó része nem a fiatalokhoz szól, nem kell csodálkozni azon, hogy nem is érinti meg őket különösebben. Ha a jövőben létrejönnek ilyen politikai szerveződések, nem is egy, hanem több, akkor a fiatalok politikai aktivitása az idősebbekéhez teljesen hasonló mederben folyhatna. Azaz nem lenne fontos kérdés, hogy konkrétan hol húzódik a szavazati korhatár, amíg a 16-20-as életkori sávon belül maradunk.

Ha nem lefelé, hanem fölfelé tolnánk a szavazati korhatárt, ugyanúgy problémákba ütköznénk, mint amikor lefelé toljuk. A legtöbb huszonéves fiatal életstílusa radikálisan különbözik a szüleikétől, ami önmagában még nem lenne baj, de a megtakarítás sem jellemző rájuk, azaz az is kijelenthető, hogy nem gondolkodnak előre. Ebből a szempontból a szavazati jogot a 26. vagy 30. életévhez kellene kötni, akkor már viszonylag kevesen vannak, akik egyetemre járnak, vagy kizárólag a szüleik pénzéből élnek. Ez viszont azokkal szemben lenne igazságtalan, akik már 18-19 éves korukban érettnek mondhatók, mert szép számmal vannak ilyen fiatalok is.

A jelenlegi, mindent 18 éves korhoz kötő szabályozás leginkább egy ilyen kompromisszumnak nevezhető, engedménnyel a 18 évesek irányába. A valóban egészséges szavazati korhatár kb. 20 éves korban lenne, amikor a fiatalok legtöbbje már rendelkezik számos gyakorlati tapasztalattal, és fontosnak is érzi, hogy hozzászóljon a politikához. Ezért, ha változtatják, a jövőben valószínűleg csak emelni fogják, vagy emelniük kellene.

A gyakorlatban a szavazati jog a fiatalok politika iránti elkötelezettségétől is függ. Ha Magyarországon minden szavazóképes állampolgár eljárna szavazni, akkor a fiatalok szavazata szinte súlytalan lenne - így a radikalizmusuk is. Sajnos azonban csak negyedük vagy harmaduk él ezzel a lehetőséggel, akik között azonban több a fiatal, hiszen 17-18 éves korban kezdődik el a közéleti ügyek iránti élénkebb érdeklődés. Ha most felemelnék a szavazati korhatárt, akkor azt sokan úgy élnék meg, hogy a fiatalokat ki akarják rekeszteni a közügyekből - ami nyilván ellenállást szülne. Ezért a legvalószínűbb és legjobb döntés ebben a helyzetben az, hogy nem nyúlnak hozzá a szabályozáshoz, minden marad a régiben.