Egy KDNP-s javaslat szerint a 16 évesek is szavazhatnának. Olyanok, akiknek az önállósága jellemzően nulla, és a közéleti tájékozottsága sem sokkal nagyobb. Ez egy igen rossz ötlet. (Fotó: Scottish Youth Parliament)
Ezen a héten végleg eldőlt, hogy a gyerekek utáni szavazati jog lehetősége mégsem fog bekerülni az új alaptörvénybe, miután az ún. nemzeti konzultáció során a válaszadók túlnyomó többsége nem támogatta azt. Orbán Viktor, aki időközben megkedvelte az ötletet, a javaslat népi elutasításával kapcsolatban ugyanarra jutott, mint jó pár hete a Véleményvezér is: a közvélemény etnikai kérdésként kezelte a felvetést, és a cigányság „túlhatalmától” félve mondott rá nemet.
A választójog kiterjesztése viszont mégsem került le a napirendről: egy KDNP-s képviselő nemrég a választási korhatár 16 évre történő leszállításának javaslatával állt elő. A Véleményvezér szerint ez egy igen rossz ötlet.
Kapcsolódó írásunk: Szélsőséges fiatalok, nem szavazhattok!
Érettebb fiatalok?
Az elmúlt években szinte közhellyé vált, hogy a „mai fiatalok” sokkal érettebbek és önállóbbak, mint a húsz-harminc évvel ezelőttiek. Ez a közhely azonban nem igaz. A statisztikák és a felmérések ugyanis ellentmondanak ennek, leszámítva egy-két területet, például a szexualitást, ahol az évtizedekkel, vagy akár fél évszázaddal korábbi állapothoz képest valóban látványos a változás.
Ennek azonban a politikai, közéleti, sőt közösségi érettséghez semmi köze. Ráadásul ha közelebbről megvizsgáljuk a fiatalok társadalmi érettségét, sokkal inkább arra a következtetésre juthatunk, hogy még éretlenebbek is, mint évtizedekkel ezelőtt. Például 50-100 évvel ezelőtt az volt a bevett, hogy egy fiatalember 16-18 évesen véglegesen leválasztódott a szülőkről, a 20-as éveik elején pedig az embereknek gyakran már fél évtizedes munkatapasztalatuk volt és házasságban éltek. A 30-as éveikre pedig a legtöbben már 2-3 gyereket neveltek.
Ábra: A szavazójog alsó korhatára a világ országaiban. Forrás: Wiki
Éretlenebb fiatalok
Ma ez nagyon másképp van: a magyarok például átlagosan 27 évesen vállalják az első gyereket. A nyugati világ demográfiai problémáinak egyik fő oka pont az, amit Kopp Mária úgy fogalmazott meg, hogy az első gyerek gyakorlatilag kimarad. Ez azt jelenti, hogy az emberek annyival később vállalnak gyereket, hogy biológiai okok miatt már eleve csak egy vagy két gyerekkel kevesebb lehet nekik, mint a korábbi generációknak. Elég, ha körülnézünk a környezetünkben: például a legtöbb mai korai huszonéves fiatal még társadalmilag is gyakran gyereknek számít, a szüleivel él, tanul, vagy éppen csak, hogy albérletbe költözött és elkezdett dolgozni. A legritkább esetben van több éves munkatapasztalata, él házasságban és nevel gyereket.
Így aztán később is nő be mindenkinek a feje lágya. A mostani közkultúrában a 28-32 éves kor is még bőven a bulizás és az „érezd jól magad”-kora, és a legtöbben 40 éves korukra tartanak ott, ahol néhány évtizede a koraharmincasok voltak. A mostani KDNP-s javaslat szerint pedig ilyen társadalmi viszonyok közepette kellene szavazójogot adni azoknak a 16 éveseknek, akiknek az önállósága jellemzően tényleg nulla, és közéleti tájékozottsága sem sokkal nagyobb.
Rossz ötlet
A gyerekek utáni szavazati jog esetében lehetett társadalmi, demográfiai érveket felvetni, itt azonban nem. Ugyanis nálunk a 16 évesek társadalmi érettsége, szerepe, sőt népességaránya is radikálisan más, mint mondjuk azokban a latin-amerikai országokban (Brazíliában, Nicaraguában vagy Ecuadorban), ahol ezt a korhatárt már alkalmazzák. Legfeljebb olyan, feltételekhez kötött formájában lehetne értelme itt a javaslatnak, mint Szerbiában, Szlovéniában vagy Boszniában, ahol csak a munkával rendelkező fiatalok szavazhatnak a 16. életév betöltésétől.
De jogi érveket is nehéz találni. Ugyanis az állam tradicionálisan abban a korban adja meg a választójogot a legtöbb országban, amikortól az embert már az állampolgári kötelezettségek (például a honvédelmi kötelezettség, a közterhek viselése vagy éppen a tanúzási kötelezettség) is kötik. A felnőtté válás korhatára a magyar jogban immáron hosszú évtizedek óta a 18. év betöltésétől számítandó, ezt követően illetik meg olyan jogok és terhelik olyan kötelezettségek az embert, mint szüleit. 16 évesen azonban még sokkal inkább a jogok dominálnak, a kötelezettségek alig jelennek meg – így nehéz amellett érvelni, hogy a szavazójog „jár” a kamaszoknak is.
Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.