Lázár János az oligarcházásra oligarcházással, a nevekre gyakorlatilag névvel reagált, ami eddig tabunak számított. A szellem kint van a palackból. (Fotó: Hajdú D. András/[origo])

Lázár János pénteken váratlanul egy féltéglát hajított a magyar belpolitika pocsolyájába. A Fidesz frakcióvezetője azt találta nyilatkozni, hogy Magyarországot polipszerűen behálózza egy, az elmúlt húsz évben felépített, magát magyarnak mondó bank-konglomerátum, illetve annak vezetője. Bár Lázár János nem mondta ki, a leírás alapján ez a bank csakis az OTP lehet, a frakcióvezető tehát gyakorlatilag Csányi Sándort nevezte az országot a háttérből irányító oligarchának.

Ajánlott írásunk: A korrupció irányítja az államot?

Oligarcházás a Fidesz alatt...

Az oligarcha-téma már Orbán Viktornak a választási győzelme után elmondott beszédében is megjelent, a miniszterelnök a velük való sürgős leszámolásra tett ígéretet. A közvélemény vagy a kormány által oligarchaként azonosított figurákkal kapcsolatban azonban látványos leleplezések mégsem történtek. Az oligarchák elleni küzdelem pedig felkerülni látszott azon témák hosszú listájára, amelyek kapcsán a kormányfő egyszer mondott valami nagyot, hogy aztán soha többé ne foglalkozzon vele.

A téma viszont pár hete ismét forró lett. Ángyán József államtitkár magyarázta lemondását az oligarchák elleni sikertelen és magányos küzdelmével, internetes portálokon cikkek sorozata jelent meg, az LMP és a Jobbik parlamenti képviselői pedig parlamenti hozzászólásaikban kezdték el boncolgatni a kérdést. Végül ezt a jelenséget foglalta össze egy kicsit átfogóbban a Transparency International általunk is hivatkozott jelentése a múlt héten. Persze az elmúlt hetek cikkei és beszédei elég nyilvánvalóan más személyekkel foglalkoztak, mint akikre Orbán Viktor korábban gondolhatott.

A Lázár János kijelentése mögötti, a nyilatkozó által is sugallt szándék az, hogy a magyar internetes sajtó és külön néven nevezve Mong Attila (meghívott kommentelőnk) ahelyett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium körüli ügyekkel és személyekkel foglalkozna, inkább Csányi Sándort vegye célkeresztbe. Röviden: egy nyilvánvaló figyelemelterelési kísérletről van szó.

„Fiala János: – Ott tartunk tehát, hogy bankok...

Lázár János: – Egy-egy bank-konglomerátum születéséről az elmúlt húsz évben, hogy hogy jött létre egy magyarnak tűnő nagy bank, annak a vezetője milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra, a magyar társadalomra, a magyar politikára. Polip módjára hogyan hálózza be az országot, erről kellene beszélni.

Fiala: – Most éppen arról a Csányi Sándorról beszélünk, aki először tett gesztust az önkormányzatoknak a tartozásaik átütemezése kapcsán? Róla beszélünk?

Lázár: – Biztatom az újságírókat, hogy vizsgálják meg, kiről is beszélünk, hogy vannak-e valódi gazdasági hatalmak ebben az országban. Ezt javasoltam volna Mong Attilának is, ha beszélhettem volna vele, de nem tehettem meg. [...] Az a borzasztó, tudod, hogy akik diktálni próbálnak az üzlet világából, a bankok világából, a telekommunikáció világából, a gazdasági csoportok világából, azokat senki nem választotta meg, maximum a részvényesek vagy a tulajdonosok. És azoknak diktálnak, akik mögött elvileg társadalmi legitimáció van, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ellenzéki vagy kormánypárti valaki. [...] Nekem az a véleményem, hogy a gazdasági csoportoknak az ország érdekeit kellene szolgálni, és nem a politikai csoportoknak kellene a gazdasági csoportok érdekeit szolgálni."

Vajon melyik magyar bankár "polip" Lázár szerint? (nol.hu)

...és előtte

Ennél azonban bonyolultabb a képlet, hiszen miközben oligarcházni és polipozni így, köznevesült formában mindenkinek szabad, sőt lassan már-már bevett is, addig valakit konkrétan oligarchának nevezni mindeddig tabunak számított, hogy a polipszerű behálózásról már ne is beszéljünk. A miniszterelnök is mindig kényesen ügyelt rá, hogy soha senkit ne említsen név szerint. Lázár János azonban már nem volt ilyen óvatos (még ha nem is mondta ki a nevet, a beszélgetőpartnere ezt megtette helyette, hiszen a személyleírás teljesen félreérthetetlen volt).

Hasonló esetre egyre emlékszünk csak: Dávid Ibolya azonban ennél kevesebbet és lényegesen konkrétabbat állított. A politikusnő azóta is bíróságra jár az ügy miatt – mint vádlott. Bár egy kapcsolódó pert (a lehallgatások állítása szerint közvetlen megrendelője, Tombor András ellen) a Legfelsőbb Bíróságon végül megnyert, az ügyészség személyes adattal való visszaéléssel is vádolja (itt áprilisban várható elsőfokú ítélet).

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Csak a kezdet?

A vonatkozó törvények alapján tehát Lázárnak vagy komoly bizonyítékok vannak a kezében, vagy nagyon bízik abban, hogy Csányi Sándor úgysem fog perelni. Persze az is lehet, hogy csak a mentelmi joga miatt ilyen szókimondó a frakcióvezető, de a képviselői védettség mögé bújás azonnali és komoly hitelvesztést jelentene neki az ügyben.

Olvasd el ezt is: Orbán mégsem harcol az oligarchák ellen?

Akármelyik is legyen a helyzet, ez a történet minden bizonnyal nem fog itt megállni. Lázár János az oligarcházásra oligarcházással, a nevekre gyakorlatilag névvel reagált. A szellem kint van a palackból. A titokzatos háttéremberek kérdése pedig egyre inkább a magyar közélet egyik fő kérdésévé válik.

Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!

Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.