Adott esetben aránytalan áldozatokat kívánna a görög uniós tagság fenntartása: a tőkekimenekítés ellen a kormány, a migrációs hullám fékezésére a többi tagállam zárhatná le a határokat. (Fotó: DPA)
Mindössze három nappal a választások után Görögországban már áll a bál, amivel az eurózóna átalakulásának új szakaszába léptünk. Amint azt nagyon sokan nagyon sokszor elmondták, Magyarországnak már régóta készen kellene állnia egy ilyen vagy ehhez hasonló eshetőségre. A magát a nyugati trendek nagy ismerőjének tekintő magyar kormányfő azonban erre mindezidáig nem volt hajlandó.
Ajánlott írásunk: Az egykulcsos adó egyre drágább
Mi jöhet Görögországban?
A görög választási eredmények már borítékolták azt, ami tegnapra egyértelművé vált: a mainstream pártok nem lesznek képesek kormányt alakítani Athénban, helyettük a többé-kevésbé csak az EU-IMF megállapodás elutasításában egyetérteni tudó különböző radikális pártocskák koalíciója próbálkozhat. Ha azonban nekik sem sikerül, akkor újabb választásokat írhatnak ki.
Bármi is történjék, annyi bizonyos, hogy a görög társadalom jelenleg elutasítja a „további megszorítás-további recesszió" kombinációját, amit a hitelezőik a további finanszírozás előfeltételeként előírtak. Ilyen társadalmi és politikai környezetben pedig eléggé valószínűtlen, hogy ezek a hitelezői egyezmények betarthatóak maradnak és hogy Görögország képes lesz az eurózóna tagja maradni.
Forrás: portfolio.hu
Sőt, ezzel nagy valószínűséggel kilép az EU-ból is. Az eurózónából való kilépés után ugyanis az országtól aránytalan áldozatokat kívánna az uniós tagság fenntartása, különösen a tőke és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó szabályok: a teljes tőkekimenekítés megakadályozására a kormány, az esetleges komoly migrációs hullám megfékezésére pedig a többi uniós ország zárhatná le a határokat.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Most fog kelleni a védőháló
Ha pedig a kilépés valóban megtörténik, akkor az egyrészt megtöri az eurózóna sérthetetlenségével kapcsolatos tabut, másrészt alááshatja a többi hasonló megállapodás hitelességét is. Ez a két tényező együttesen pedig igen jelentősen rombolni fogja az eurózóna fenntarthatóságának esélyét.
Ebből pedig könnyen kerekedhet olyan vihar, amitől minden józanul gondolkodó ember már egy jó ideje félti Magyarországot. Tipikusan ezek azok a helyzetek, amikor egyik hétről a másikra óriási szükség lehet az EU-IMF hitelpénzekre. A korábbi hónapokhoz képest annyival jobb a helyzetünk, hogy az Európai Unió bizonyos elvi kifogásait sikerült a tárgyalóasztalnál eloszlatni, ám fontos tudni, hogy az Unió által megkövetelt törvénymódosítások egy részét még nem fogadta el a magyar parlament, ahogy az IMF-fel sem kezdődtek még meg a tárgyalások.
Olvasd el ezt is: Orbán új ellenfelet kapott
Nem készültünk fel
Bár az eurózóna megrogyását a magyar miniszterelnök valószínűleg saját jövőbelátó képességének bizonyítékaként értelmezné, a valóságban éppen ez az az eshetőség, amire még mindig nem készítette fel a magyar gazdaságot. Már csak azért is nagyon szeretnénk végre aláírva látni az EU-IMF megállapodást, hogy abban az esetben, ha egy tucat őrült felgyújt pár rendőrautót Athénban, ne kelljen megint a 315 forintos eurótól rettegnünk.
Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.