A hatósági árak által szabályozott kommunista tervgazdaság bukása után több mint húsz évvel akadnak felelős beosztásban lévő emberek, akik még mindig nem ismerik (vagy már elfelejtették) az ilyen típusú szabályozások milliónyi problémáját. (Fotó: MTI)

Kevés ügy illusztrálja jobban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének végtelen értelmetlenségét, mint a dinnyekartell körüli bohózat, mely tegnap újabb fordulatot vett.

Ajánlott írásunk: Határon túliak váltják le a Fideszt?

Nemes ügy, mint a világbéke

Talán emlékszünk még rá, hogy a magyar kormány „rávette" a nagy kiskereskedelmi láncokat, hogy vállalják, 99 forintnál olcsóbban nem árusítanak dinnyét. A lépés indoklásaként a Vidékfejlesztési Minisztérium azt hozta fel, hogy így garantálható, hogy egyetlen dinnyetermelő se veszítsen a dinnyézésen. Ez az intézkedés csak úgy bűzlik a jó szándékba oltott amatőr, de legalább gátlástalan opportunizmustól. Nemes a szándék, hogy minden tisztességes dinnyetermelő jusson pénzhez – hasonló nemes kezdeményezés még például a világbéke támogatása is.

Amiről ugyanis a szóban forgó minisztérium nem beszélt, az az, hogy miért is éppen a dinnyetermelőket kellene így támogatnunk? Miért nem a búzatermelőket, a kukorciatermelőket vagy az almatermelőket? Ők talán kevésbé tisztességes magyar emberek? És ha már a dinnyetermelőket szeretjük, miért nem csak a jó dinnyetermelőket? Miért kell nekünk szeretni a hatékonytalan, rosszul termelő, neadjisten lusta dinnyetermelőket is?

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Miért bujt fel az állam kartellezésre?

De ez még csak a kezdet. Arról sem szólt a minisztérium, hogy ezt a rendkívül fontos támogatást bizony a magyar fogyasztóknak kell megfizetnie. És ha már megszületett a döntés, hogy éppen őket és éppen így fogják támogatni, miért nem hirdettek rögtön hatósági árat? Borzasztó ötlet, de legalább tiszta beszéd lenne. Ehelyett a kiskereskedelmi láncok nyilvánvalóan illegális kartelltevékenységre lettek államilag felbujtva, neadjisten rászorítva.

Amit az előbb leírtunk, azok mind alapfokú közgazdaságtan-tankönyvbe való kérdések és felvetések. Szinte hihetetlen, hogy a hatósági árak által szabályozott kommunista tervgazdaság totális bukása után több mint húsz évvel akadnak még felelős beosztásban lévő emberek, akik még mindig nem ismerik (vagy már elfelejtették) az ilyen típusú szabályozások milliónyi problémáját.

Olvasd el ezt is: Kényszernyugdíjazás: százmilliókba kerülhet

Eddig tartott

A dinnyekartell-történet következő fordulata pedig a NER politikai gazdaságtanának bájos részleteibe ad kiváló bepillantást. Hiszen miután a külföldi kiskereskedelmi láncok beálltak a sorba és 99 forintért adták a dinnyét a magyar dinnyetermelők védelmében, jött a kormány által nyilvánvalóan és látványosan támogatott magyar áruházlánc, és több helyen 85 forintért kezdte el árulni a terméket. Természetesen nekik nem kell a Fidesz-kormány bosszújától tartaniuk, hiszen ők nem gonosz külföldiek. Sőt, ezek szerint ők annyira fontosak a magyar kormánynak, hogy még azt sem várjuk el tőlük, hogy támogassák a magyar dinnyetermelést, ezt a nemzetgazdasági szempontból nyilván nagyon fontos szektort.

Közben pedig az Index cikkére reagálva beindult a Gazdasági Versenyhivatal is, és megkezdte a kartellgyanú feltárását. A VM pedig hirtelen védekezni, a kormány és a Fidesz kijelölt megmondója pedig fenyegetőzni kezdett. Nem lennénk meglepődve, ha a végén mindenki sáros lenne, csak az az egy szem lánc maradna tisztán, amelyre se a kormány haragja, se a kartellgyanú árnyéka nem vetülhet, és még versenyelőnybe is került.