A NENYI kiakasztotta a blogoszférát. A közhangulat a Fidesz számára negatív irányba változott. Heti szavazás-összesítőnk. (Fotó: Kettős Mérce blog)
Ahogy korábban Kósa Lajos és Szijjártó Péter államcsődös mondatai, később Schmitt Pál köztársasági elnöki jelölése, úgy az elmúlt héten a “Nemzeti Együttműködésről” szóló politikai nyilatkozat kifüggesztése akasztotta ki nagyon a blogoszférát. A blogokon megjelenő bejegyzések és kommentek, és a mi szavazásaink eredményei is ezt támasztják alá.
A Véleményvezér kritizálta azokat, akik “diktatúraépítésként” értékelték a politikai nyilatkozat kötelező kifüggesztését, ugyanakkor úgy találtuk, hogy ez a kormányrendelet illeszkedik azon fideszes intézkedések sorába, melyek veszélyeztetik a közigazgatás függetlenségét (Mi különböztet meg minket a Balkántól?).
Szavazásunkon pedig az alábbi eredmény született:
2200 válaszadónkból 2000-en, vagyis 90% nem ért egyet a nyilatkozat kifüggesztésével, és mindössze 6% támogatja azt. Talán nem túlzás ezt teljes elutasításként értékelni. A szóban forgó cikkünkhöz mellékelt másik szavazáson is hasonló eredmény született: 2000 szavazónk 72%-a szerint fennáll annak a veszélye, hogy a Fidesz intézkedései nyomán átpolitizálódik a közigazgatás, valamint további 20% is így gondolja - azzal a kiegészítéssel, hogy szerintük minden kormány ezt csinálja.
Másnap a Fidesz tiltakozást kiváltó lépését tágabb összefüggésben próbáltuk meg értelmezni (A Fidesz két arca). Ekkor azt kérdeztük olvasóinktól, hogy vajon "A Fidesz melyik arcát fogjuk többször látni a jövőben?"
Igen pesszimista eredmény született: 1600 szavazónk 15%-a szerint a Fidesz szebbik, jobbközép arcát fogjuk látni, 76%-a szerint azonban a csúnyábbik, “plebejus” arcát.
Szembesülve a Fidesz szóban forgó lépéseivel szembeni ellenérzésekkel, úgy gondoltuk, rákérdezünk szavazóinknak a Fideszhez fűződő viszonyára: arra, hogy szavaztak-e, illetve szavaznának-e legközelebb a pártra. Igen meglepő módon a “Nem és nem!” opciót választották a legtöbben (1800 szavazó 60%-a), az elkötelezett fideszesek aránya pedig rendkívül alacsonynak (13%) bizonyult, akárcsak azok összesített aránya, akik azt válaszolták, hogy a választásokon a Fideszre szavaztak (33%).
Mivel az eredmény meglepő volt, két nappal későbbi cikkünkben, melyben pozitívnak ítéltük a Fidesz oktatáspolitikai lépéseit (A sikeres és sikertelen oktatás titka), feltettük ugyanezt a kérdést.
Bár több százaléknyi eltérés is volt, az előző választásokon a Fideszre szavazók aránya (a korábbi 33% helyett most 36%), illetve a Fideszre sem áprilisban, sem legközelebb nem szavazóké (60% helyett 56%) érdemben nem változott.
Mindez az ugyanebben a cikkben szavazásra feltett másik két kérdés fényében igen érdekes. Azok a szavazóink ugyanis, akik azt válaszolták nagy arányban, hogy nem szavaztak és nem is szavaznának a Fideszre, ugyanekkora, ha nem nagyobb arányban helyeslik a Fidesz oktatáspolitikai lépéseit, és ítélik el a balliberális kormányok oktatáspolitikáját.
Milyen következtetéseket vonhatunk le? A szavazók nagy része a politikailag eléggé megosztó témának számító oktatáspolitika kapcsán úgy foglal állást - a Fidesz mellett, a balliberális oktatáspolitika ellen - ahogyan azt Fidesz-szimpatizánsoktól várnánk el. Mégis, azt álítják magukról, hogy korábban és a jövőben sem szavazak a Fideszre.
Nyilván vannak köztük olyanok (pl. Jobbik-szimpatizánsok, de nem csak ők), akiknél többről van szó annál, mint hogy sem a baloldalt, sem a Fideszt nem kedvelik. Azonban feltehetően számos Fidesz-szimpatizáns számára kissé kínos lett a párt az elmúlt hetek történései miatt. Ez természetesen korántsem azt jelenti, hogy őket a Fidesz elvesztette volna - legfeljebb egy-egy hasonló szavazáson már máshogyan "emlékeznek" arra, hogy hogyan is szavaztak áprilisban.
Az viszont egyértelműnek látszik, hogy a közhangulat - legalábbis a blogoszférában - a Fidesz számára negatív irányba változott.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.