Olvasóink többsége szerint ma már nem jogos a követelés, hogy a magyar állam kártalanítsa azokat, akiket a diktatúrák idején megloptak. Heti szavazás-összesítőnk.

Ismét megnézzük,hogy a cikkeinkhez mellékelt szavazásainknál milyen érdekesebb eredmények születtek a héten – valamint immár a kommentekből is szemlézünk. Az eredmények szavazóink véleményét tükrözik, nem reprezentatívak, nem tudományosak – ám igen tanulságosak. Most hétfői cikkünkről (Ki adja majd vissza, amit a nácik és a kommunisták elvettek?) és annak szavazásáról lesz szó.

Cikkünkben az OTP ellen az Egyesült Államokban indított "holokausztper" kapcsán arról írtunk, hogy amennyiben egy hasonló perben a bíróság megítélné a kártérítést, annak nagyon komoly következményei lehetnek. "Ha bármelyik hasonló ügyben az amerikai bíróság egyszer jogerősen a felperesek javára döntene, az könnyen egy lavinát indíthatna el. Magyarországon ugyanis, szemben mondjuk Svájccal, a negyvenes évek állami rablásai csak a kezdetet jelentették. Ezt követően a magyar állam még megfosztotta tulajdonától a nem-zsidó polgárságot, majd a parasztságot is. Utóbbiak esetében jogtechnikai okokból ugyan más a jogi megítélés, de ha nem is minden esetben, egy kézzel fogható esetszámban itt is volna lehetőség hasonló keresetekre."

Cikkünkben a következő kérdést tettük fel szavazásra: "Jogos követelés-e, hogy a magyar állam és magyar vállalatok adják vissza a 2010-es években azt, amit több mint fél évszázaddal korábban jogtalanul elvettek?"

A szavazás eredménye egyértelmű, és talán egy kissé meglepő is.

Olvasóink közel kétharmada szerint ugyanis a követelés nem jogos, és mindössze egyharmadnyian vannak, akik úgy vélik, hogy részben vagy egészében, de mégiscsak jogos.

Az igenek alacsony száma azért is volt meglepő, mert egy korábbi cikkünknél (A kommunistákat lelövik, ugye?) az igazságtételt és a lusztrációt - a kommunista bűnösök megbüntetését, illetve a közélet kommunista-mentesítését - szavazóink igen nagy, 80% körüli arányban támogatták. Annak pedig, hogy a bűnösök megkapják, amit megérdemelnek, logikusan párja volna, hogy az áldozatok is kapják meg az őket megillető kártérítést.

Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a kártérítésnek – szemben az akár csak szimbolikus büntetéssel, igazságtétellel – nagyon komoly anyagi vonzatai vannak. A cikkhez érkező hozzászólások nagy számban pontosan ezt kifogásolják, hiszen a kártérítések sora újabb, óriási terhet jelentene a magyar államnak, és így persze az adófizetőknek is. A legjellemzőbb, a kártérítést ellenző hozzászólások mégis azok, melyek a témát különféle abszurditásokhoz hasonlítják: például, hogy ilyen alapon perelhetnénk akár a tatárokat is.

A legütősebb pro-érvet talán Avatar fogalmazta meg:

"Jogos követelés-e, hogy a magyar állam és magyar vállalatok adják vissza a 2010-es években azt, amit több mint fél évszázaddal korábban jogtalanul elvettek?"

Jelenleg 62% szerint nem.

Jogos követelés-e, hogy a szomszédos államok adják vissza a 2010-es években azt, amit közel egy teljes évszázaddal korábban jogtalanul elvettek tőlünk (lásd Trianon)?

Vajon ez a 62% erre a kérdésre is nemmel válaszolna?

A leghatásosabb kontra-érv pedig Bandy86-é volt:

Értem én, hogy vissza akarják kapni, amit a magyar állami vállalatok elvettek, de Magyarországnak az utóbbi 60 évet ki adja vissza?

Legközelebbi egy hét múlva jelentkezünk szavazás-összesítőnkkel!

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!