Az a baj, hogy amíg ilyen hatalom és ennyi pénz lesz a HÖK körül, addig mindig lesznek ott korrupt vezetők.

Az a helyzet, hogy aki igennel szavazott, az valószínűleg csak kívülről látott egyetemet, tehát a véleménye irreleváns.

Illetve, bölcsészszakon érthető lépés lenne a vizsgalehetőségek számának csökkentése, de aki értelmes dolgot tanul, az megsínyli majd ezt.

Azért remélem, ezek a szabályok nem lesznek visszamenőlegesek, mert akkor jövő héten már be sem megyek.

@chipanddale74: Mint az állami, vagy önkormányzati politikában.

Ez még a létezésük jogát nem veszi el, maximum a választóik intelligenciáját kérdőjelezi meg.

@Pitypalatty úrfi: Haat... en tavaly vegeztem, nem akarmit, es szerintem a 2 targyfelvetel 4 vizsgaval vegezheto. Szanalmas szerintem, hogy diakok az elso par evben ki sem mozdulnak a kollegiumbol, majd 5 ev utan sikerul toluk megszabadulnia az egyetemnek. Ezek az emberek valnak HOKosse, mert szamukra az egyetem a LAN party-k es a sorozesek vilaga, a tanulas meg immel ammal.

a hök a való világ kicsiben. a pénzek lenyúlásának a technikáját ott lehet igazán megtanulni. ezért lesz sok hökösből politikus. hányadékok!

@Pitypalatty úrfi: Szerintem se kellenek bölcsészek, minek pszichológus, tanár, gyógypedagógus, tolmács, műfordító, egyáltalán minek magyar kultúra? Inkább legyen jó sok hídmérnök, meg programozó, hisz az mégis na az valami :D (sry a belekötésért, csak utálom amikor valaki úgy ír le valamimt, hogy 2 másodpercet se gondolkodik rajta előtte)

Szerintem a felsőoktatáshoz nem így kellene hozzányúlni, hanem inkább egy megfelelő színvonalú szakmunkásképzési rendszer kialakításával, valamint az egyetemi keretszámok csökkentésével. A HÖKök hatalmának a korlátozásával egyetértek, sőt, még a feloszlatásukat és újjászervezésüket is támogatom.

Korrupció, az átláthatóság hiánya, dilettantizmus az egész országban van, ez nem a HÖK-ök kiváltsága.

Aki azt hiszi, hogy erre a megfelelő válasz az, hogy csökkenteni kell a diák-érdekképviselet jogköreit, az megmondaná, hogy kinek a javára? Ugyanis ugyanazeket a jogköröket valaki meg fogja kapni a HÖK helyett. Pl. a Kari Tanács, az oktatók.

Mert ők ugyebár átláhatóan, korrupciómentesen működnek, és kiválóan képviselnék a hallgatók érdekeit olyan ügyekben, ahol tanári visszaéléstől kellene valakit megvédeni - ugye? Vagy mégse.

Fordítsátok le a kérdést érthetőbb közegre:
az önkormányzatok korruptak, mutyiznak, nem képviselik a helyiek érdekeit. Tehát csökkentsük a jogkörüket, és adjunk át tőlük jogokat a parlamentnek, vagy a kormánynak, vagy a Belügyminisztériumnak. :)

Ha átláthatóbb világban akarunk élni, akkor a megoldás nem a jogintézmények csökkentése, hanem a jogok érvényesítése és az elszámoltatás!!! Ahol korrupt a HÖK, ott tessék eljárást indítani, kedves hallgatók. Minden jogi eszközötök megvan hozzá.

@Nymus: Persze, nem kérdés, meg lehet csinálni, de az elvvel nem értek egyet. Ha egy tárgyból kétszer (két félévben) megbuksz, kidobnak, akkor is, ha egyébként másból nem is buktál soha. És a kettő, az némi lustasággal, második esetben balszerencsével nagyon könnyen összehozható, és akkor oda az addig befektetett összes munkád. Nálunk 3 sikertelen tárgyfelvétel után vágnak ki, na az szerintem korrekt. A kettővel sokan ráfázhatnak, akiknek egyébként bent lenne a helyük.

Három egyetemi diplomám van, abból kettő természettudományos, egy ún. humán (de nem bölcsész).
Tehát láttam már belülről egyetemet. Vendégoktatóként - sajnos - ma is látok.

A hallgatók minimum felét - mint teljesen alkalmatlant - azonnal el kellene távolítani a felsőoktatásból, a maradéknak pedig komoly vizsgarendszert kialakítani.

1. Nincs tantárgytologatás. Adott évfolyamon adott vizsgák, aki nem tudja az összeset letenni, évismétlés. A második ilyennél pedig eltávolítás az egyetemről.

2. A vizsga: első lehetőség, ha nem sikerül, akkor egy pótvizsga (de még a vizsgaidőszakon belül), ha ez sem sikerül, akkor egy dékáni engedélyes vizsgaidőszakon túli vizsga. Ilyen az egész egyetem alatt egy, de maximum kettő.

Lehet, hogy ez horrorisztikusan hangzik, de amikor az első diplomámat szereztem, ez volt a természetes. És működött.

Ha viszont szinte egy egész évfolyam bukik (vannak természettudományos szakok, ahol ez egyes vizsgára jellemző), akkor ott meg kell vizsgálni, hogy a hallgatók hülyék, vagy a tantárgy leadásának színvonala nem megfelelő a vizsga színvonalához.

Semmi értelme tömegével képezni olyan diplomásokat, akiknek már egy kollokvium is áthidalhatatlan akadályt jelent.

"mivel a HÖK számos helyen visszaél azzal a hatalommal, amivel a törvény felruházza őket."
Bizonyára. Mikor, melyikkel? És többször, mint amikor odaélt vele? És mi számít visszaélésnek?

Kíváncsi vagyok, a Jobbik hogy látja ezt a kérdést, hiszen HÖK oldalról jócskán érintettek.
A vizsgák számának csökkentése nem jelent könnyítést, mert ha így lenne, egy szigorlat könnyebb, egyszerűbb lenne mint az adott szigorlathoz tartozó 3-4 -5 félév anyagainak vizsgái egyenként. Jelentkezzen aki így érezte!

@morden2: Szerintem ezeket -habár szükség van rájuk- nem kell egyetemen képezni, egyébként valóban úgy gondolom, hogy egy mérnök, fizikus, vagy programozó más szintet képvisel. Komolyabb ismeretek kellenek egy ilyen munkához. Hogy mást ne mondjak, jobban tudok fordítani, mint amennyire egy műfordító programozni.

A bukásokról meg annyit, hogy két szakon, 12 félév alatt nem buktam meg semmiből, nem volt utóvizsgám. Eközben mindkét szakon a kezdeti létszám 20, illetve 50 százalékra apadt. Az is igaz, hogy más ezt nem csinálta utánam, de aki át akart enni, az átment a vizsgákon. Kivétel egy tanár-diák meccs (diák beszólt, tanár buktatott, bármit tett később a delikvens), ahol a diák nem lehetett okos, bármennyit tanult. Ez szemét dolog, ilyenkor a suliváltás a megoldás, mert a rendszer nem tökéletes.

Biztos én vagyok a naiv a 46+ évemmel, de a HÖK lett volna az utolsó hely ahol korrupcióra gondoltam volna. Minden viccet félretéve egy világ omlott össze bennem. Már itt is korruptak az emberek? Jézus szíve ..

...annyira szeretem, hogy olyanok nyilvánítanak véleményt, akik nem is ismerik mi hogyan működik...

Javulást akartok?
- zárjuk be a büfészakokat
- legyen értelme elvégezni az egyetemet (pl. a diplomás minimálbér duplájára emelése)
- legyen "menő" diplomásokat foglalkoztatni
- a fentiek miatt 5-10 év múlva(!!!) már meg lehet kockáztatni, hogy reformáljunk.
Ennyi.

A HÖK-ről meg annyit: nagyon keményen el kell számolni minden fillérrel, magyarul minden visszakövethető. Az megint más, hogy nincs szorosabban szabályozva, mi mire költhető, de talán ez nem is baj, maximum felelősebb vezetők kellenek, de ezeket a törvények úgysem tudják befolyásolni...

A korrupt HÖK-ről meg annyit: mindenki érdekember, ők főleg, de nem pénz terén - az egyik legnagyobb egyetem egyik legnagyobb karán vagyok, itt

NAPI 9 FT / HALLGATÓ az, amiről a HÖK dönt,

aminek egyébként jellemzően nagy része az egyetemi újságra és a rendezvényekre megy el. Érzékeltetem az összegeket: én még csak most diplomázok egy természettudományi szakon, de már egy olyan cégnél dolgozok, ahol egyedül (a HÖK 45 fős) hatvan milliókról döntök hetente.

Divat szídni a HÖK-öt, ja, de kár, hogy az teszi, aki csak irigy, mert sosem ért el semmit az életében...

Ja, és nem védem a HÖK-öt, mert nem szeretem őket, sőt, problémásak - de nem, nem ezen a téren!

Végül pedig: BSc!!!!!!! Emberek, a mai egyetemista ~40%-ban olyan tárgyakat tanul az alapszak miatt, amit SOHA nem fog használni - mi az, hogy szabályozzuk, hányszor veheti fel? Könyörgöm, az egyik legjobb szakember vagyok a szakterületemen már most, erre rúgjanak ki, mert csak harmadszorra sikerült egy olyan tárgy, aminek értelme sincs, nem hogy haszna? Naaa...

Reform kell? Merjék bevállalni, hogy nincs előfeltételi rendszer, DE aki fél évnél többet csúszik, fizet. Nem egy év után ~100 ezret, hanem fél év után mondjuk háromszor ennyit. Szerintem...

Nem tudom, hogy nézne egykét felsőoktatásban résztvevő hallgató, ha a HÖK jogainak csökkentése után a kari tanács (oktatók) úgy alakítanák a TVSZ-t vagy a HTJSZ-t, ahogy az nekik tetszik.
Attól még, hogy az egyes intézményekben (a fent kommentelőkében) egy korrupt intézmény, nem kell általánosítani!
Másfelől talán egész más lett volna a véleménye néhány személynek, ha sikerült volna bekerülnie a HÖKbe, mert véleményem szerint ez is benne van a dologban!
A lényeg az, attól, hogy valahol valami rosszul működik, nem kell mindenhol a legrosszabbat látni!
Utána kellene járni a dolgoknak, nem pedig csak azt hajtogatni amivel telebeszélték a fejünket valahol!

"Szavazóink többsége a vizsgalehetőségek számának csökkentésével nem ért egyet, azonban a HÖK hatalmának csökkentésével igen."

A szavazók itt jól megmutatták dilettantizmusukat.
Ha a HöK "hatalmát" csökkentik, akkor a hallgatóknak kevesebb a beleszólása a szabályzatok módosításába, így például a tanulmányi és vizsgaszabályzat úgy módosíthatja a kari vagy egyetemi tanács oktatói többsége ahogy neki kényelmes, és az nyilván nem több vizsgaalkalmat jelent. :) Gratulálok!

A szavazók többsége szerintem azt se tudja, hogy milyen "hatalma" van egy HöK-nek. Szűnjön meg az egyetértési joga hallgatókat érintő szabályzatok módosításában? Okos! Akkor ezentúl a lumpen-hallgatóknak új ellenségképet kell találni. És akkor már jön is, hogy az oktatók élet-halál urai, meg az, hogy én tanultam rendesen, de a tanár pikkel rám és nincs több vizsgalehetőség... A hallgatókat nem veszik emberszámba...

Ha valakinek nem tetszik a rendszer változtassa meg, induljon a választásokon, és csinálja jobban. De a HöKök hatáskörének csökkentését követelni nagy baromság.

@Pitypalatty úrfi:

csak csendben jegyzem meg, hogy a kredit rendszer előtt, amikor még ilyen őskövületek, mint én is jártak egyetemre, két tárgyfelvétel sikertelen abszolválása után simán elbúcsúzott tőled az intézmény, akkor is, ha egyébként minden másból színjeles voltál.

mérnökképzés.

osztán valahogy csak összejött mégis pár embernek.

Mondjuk ha a korrupció miatt zárnánk be valamit, akkor gyakorlatilag a határra kitehetnénk egy táblát, hogy zárva...

@Pitypalatty úrfi: Aha. Én pont akkor végeztem, amikor a következő évben bejött a kreditrendszer. És hogy mi volt akkor? Ha nem sikerült gy tárgyad (3 elégtelen vizsga) akkor fel kellett venni újra. Na és mikor vehetted fel újra? Igen ecsém nem a következő fél évben, hanem egy fél év kihagyása után!! Ergó ki kellett hagyni egy fél évet... és hogy ez mire volt jó? Arra kérlek hogy a bulizás mellett az ember rászokjon a tanulásra, és képes legyen egy nyamvadék vizsgára úgy készülni, hogy a koliban kerítsen egy értelmes embert, aki kente vágta az egészet, majd esténként sörözés közben/helyett egy különteremben előadja/elmagyarázza egy kisebb társaságnak a még homályos részeket. Ez nem csak összekovácsolta a bandát, hanem segítségével sikeres vizsgát tudtál tenni!!!! Aki így sem tudott egy kettest összehozni az megérdemelte hogy kivágják. Speciel nálunk az első évfolyam 2/3-át az első félévben szórták ki!!! Aki viszont bennmaradt, az végigcsinálta bukdácsolás nélkül a fősulit!
Mindez nem a kőkorban... 2003-ban végeztem a GAMF-on... sok sikert a nyávogáshoz... fele ennyi egyetemistára/főiskolásra nincs szükség egy évben... de a támogatás miatt muszáj felvenni sok-sok embert... no és a sok pót miatt szép summát hoz az uv is...

@Mr. Acid:
1, "Szerintem a felsőoktatáshoz nem így kellene hozzányúlni, hanem inkább egy megfelelő színvonalú szakmunkásképzési rendszer kialakításával"

A szakmunkásképzés és a felsőoktatás két teljesen különböző dolog. Egyet értek a szakmunkás képzés fejlesztésével, de a kettő nem függ össze.

2, "A HÖKök hatalmának a korlátozásával egyetértek, sőt, még a feloszlatásukat és újjászervezésüket is támogatom."

Ha valamit újjá akarsz szervezni akkor minek feloszlatni? És hogyan akarod újjá szervezni? Mi az ami most nem jó, de az újjászervezés után jobb lesz?

A korrupció nem csak a HÖK-ben van jelen, de nem is értem mért ez a vita tárgya amikor a törvénymódosítás kiszivárgott részleteiben én nem is olvastam olyat, hogy kevesebb pénzt kapnának a hallgatói szervezetek, meg átszervezés, hanem csak azt , hogy kevesebb beleszólásuk lenne a hallgatókat érintő dolgokba. Vagyis elvennék tőlük azt, ami miatt valójában léteznek. Nem képviselhetnék megfelelően a hallgatók érdekeit. Tudom van ahol most sem teszik, de mennyiben változna ez, ha lehetőségük sem lenne rá?

Vizsgalehetőségek csökkentéséről meg annyit, hogy van olyan szak amit így is nehéz elvégezni és kihullanak az emberek, és van olyan szak, ahol a szigorításokkal sem lenne nehéz az élet.

@d.z.: Az önkormányzatoknak és az államnak van létjogosultsága, sőt azt mondom az emberek részéről igény is van ezeknek a létezésére.

A hallgatói önkormányzat létjogosultsága már messze nem ennyire egyértelmű.

Elég megnézni azt, hogy az egyetemi HÖK választások érvényességéhez 25%-os részvétel szükséges. Ezt egyes helyeken nem egy nap alatt sikerül elérni, hanem akár hetek alatt.
Ebből adódóan én a választók intelligenciáját sem kérdőjelezném meg.

Amúgy meg árnyalni kell a képet, mert rengeteg normális és dolgos ember van a hallgatói képviseletben, csak itt is érvényesül a nagypolitikára jellemző kontraszelekció.

@Mr. Acid: A szakmunkásképzés, és a szakképzés nem felsőoktatás. Egyébként nagyon fontos, csak nem lehet együtt kezelni a felsőoktatással, mert teljesen mások a problémák és a mechanizmusok.

Az egyetemi helyek számát meg minek csökkenteni? Így is kevesebb diplomás van mint a fejlettebb országokban és amúgy a magyar munkaerőpiac felszívja a diplomásokat. Elég megnézni a diplomás munkanélküliségi adatokat. A felvételit ettől függetlenül lehetne szigorítani.

A lényeg, hogy az átalakítási tervek amik eddig kiderültek rossz helyen fogják meg a problémát. Nem szabályokkal és szankcionálással kéne javítani, mert nem lehet, hanem ösztönzők bevezetésével és átalakításával.

Azért ez sokat elmond, és én is támogatom ezeket a módosításokat. Olyan emberek járnak manapság egyetemre és főiskolára, akiknek az általános iskola elvégzése is gondot okozott.
A BME-sek mondják legjobban, hogy nem korrekt ez a módosítás, mert ki fognak esni az egyetemről. Szerintem ott vizsgálják meg alaposabban és ezek után módosítsák, de más egyetemen nem hiszem, hogy gondot okoz, ha valamit csak 2x vehetsz fel. Én olyan egyetemre járok, ahol egyszerűen évet ismételek, ha nincs meg valamim, tehát nem vehetek fel semmit sem 2x. Akiknek meg csak szórakozás az egyetem, azokat érinti ez, nem érdekelnek.
A HÖK tagjai meg szinte kivétel nélkül korrupt seggfejek, akik a középiskolában kockák voltak és anyuci nem engedte őket sehova, amint pedig elkerültek otthonról alkoholisták lesznek és úgy gondolják, hogy ők akkora királyok, hogy bebaszva is képesek a szoctámot elosztani pl. Korlátozzák az ő jogkörüket nagyon is!

Az alapötlettel (az egyetemen lébecolók számának csökkentése) nem lenne gond, de ahogy a posztoló már jelezte: bukás és bukás között óriási lehet a különbség. Amíg az osztályzásnál előfordulhat olyan, hogy "nőből nem lesz mérnök" felkiáltással kivágja a tanár a hallgatót, vagy attól függ az átmenetel, hogy melyik vizsgáztatótanárhoz kerül az illető, addig a 2x2 lehetőség könnyen kevésnek bizonyulhat.
Nálunk 2x lehet felvenni a tárgyat, 1 félévben 3x lehet vizsgázni, ettől eltérni csak dékáni engedéllyel lehet. Ezen kívül van még UV keret pl. 4 félév alatt csak 10 utóvizsga lehet. Ez szerintem korrekt.
HÖK: Nálunk a leggerinctelenebb alak volt a HÖK-ös, de ez a mi hibánk is, mert senki más nem akart HÖK-ös lenni ;) Amúgy néha jó, hogy vannak pl. szerintem a kari napok stb. hasznosak és a tanároknak sem árt valamennyi "ellensúly".

Őszintén megmondom, hogy nem értem azokat, akik a szigorítás ellen vannak. Én két egyetemet végeztem el, egy műszaki kart és egy közgázt, ha jobban bele gondolok nem is olyan rég (2001-ben fejeztem be felsőoktatási tanulmányaimat.)

A lényeg. Abban az időben senki nem ugrálhatott. Egy tárgyból ha jól emlékszem volt összesen három lehetőség a vizsgaidőszak alatt. Tehát hiába is mentél volna te mindenből 3x, úgyis vége lett volna a vizsgaidőszaknak, behalasztani meg csak úgy nem lehetett. Ha nagy volt a baj, akkor korlátozott számban rendelkezésre állt 2 dékáni engedély és 1 rektori az ÖT évre! És ennyi. Nem volt lazsálás, tanulni kellett mert simán kivágtak, nem volt tárgyfelvétel, meg tologatás, meg majd megcsinálom jövőre behalasztva semmi. És érdekes, mégis lediplomáztunk.

Ja, hogy ahhoz tanulni kell és nem 5 évig inni a diákhitel összegét meg felvenni a családi pótlékot?

Nagyon helyes, h szigorítani akartnak. Aki nem oda való, az tanuljon szakmát. Semmi szükség több 10 ezer fogalom nélkül diplomásra , aki 6-7 év alatt bukdácsolják vég az egyetemet a ma divatos szófordulattal élve: AZ ÉN ADÓMBÓL!

a HÖK előtt is volt élet.....
m a meg...
Milyennek látod a mai magyar felsõoktatást?

Biztos akarod tudni? A mai magyar felsõoktatás a tömegképzésrõl szól, és ez hosszú távon tarthatatlan. A felsõoktatás legfelsõbb vezetése ragaszkodik ahhoz a rendszerhez, hogy minden jelentkezõt felvegyen, akit csak lehet, mivel a hallgatói létszám után az állam által kifizetett normatíva a finanszírozás alapja. Ugyanakkor ellenérzéseik vannak azzal kapcsolatban, hogy úgymond „romlik az anyag”. Csak a felsõ vezetésnek van joga (és megkockáztatom kötelessége is) ahhoz, hogy módosítsanak a rendszeren; hogy ne mondjuk – elvetemült ötlet – a létszámmal, hanem a hallgatók teljesítményével arányosan történjen a támogatás. Természetesen ennek is meg kellene adni a szabályozási rendszerét. A diploma mintegy elértéktelenedik, amint azt egyes szakmákban már rég óta tapasztalni is lehet. Például a bölcsészkarokon vagy a tanárképzõkön végzettek nehezen találnak fizetõképes és ugyanakkor végzettségüknek megfelelõ állásokat. És ezt nem veszi figyelembe a mai magyar felsõoktatás. Szerintem a bolognai folyamat ismét csak devalválódásra ad majd lehetõséget, bármilyen szép az elképzelés. Az egyetemek ontják magukból az olyan diplomás szakembereket, akikre a munkaerõpiacnak nincs igénye. Hol talál magyartanárként állást egy tízmilliós országban évente országosan ezer, de akár csak ötszáz új magyartanár, ráadásul csökkenõ születésszám mellett…? Ezt azért racionalizálni kellene, de azt hiszem ez nem a hallgatói mozgalom feladata. Pedig, ha érték lenne a felsõoktatásba egyáltalán bekerülni, akkor talán a diplomásokra is vigyázna a munkaerõpiac, hogy a magyar tudástõkét az országon belül tartsa, mert ez nem felsõoktatási, nem is oktatáspolitikai, de nem is financiális érdek vagy kérdés dolga. Ez a magyarság hosszú távú érdeke.

Akik kettővel ráfáznak, azoknak nincs bent a helyük. Miért akar mindenki egyetemi diplomát? Dédelgetjük a szilícium-völgyi álmainkat? Az egyetemek a legjobb embereket képezzék, ne azokat, akik nem tudnak egy tárgyat megcsinálni két felvétel után sem. Én azért mentem egyetemre, hogy tanuljak, és elég baj, hogy sokan mások más okból.

@morden2: egyetértek. sokan nem tudni milyen megfontolásból írnak mindig ilyeneket - lehet csak a tömeggel együtt skandálják a megszokott kliséket.
sok bölcsész barátom van aki sokkal (!!!!) műveltebb, mint mondjuk (pl.) a gépész barátaim. sok reálos még helyesen írni sem tud, a 'muszály' meg a 'minnél' alap náluk. bár szerintük majd a windows word kijavítja őket, és a bölcsészek meg csak a feneküket növesztik. A nyelvszakosok ennek ellenére belegüzülnek a sok fordításba meg nyelvészeti elemzésbe, a hozzá tartozó történelmi adatokba + a reálos alapokkal is tisztába vannak: pl. a metakban nem vétenek 'muszály' szintű hibákat- érdekes nem?

Hmm.. amikor én voltam egyetemista, a bejutási határ 95 százalék volt. Ma ez 60.
Volt olyan eset másodév végén amikor az analitika professzor összehívta az évfolyamot, majd nyíltan közölte, hogy egyik évfolyamtársunknak nem adja meg a gyakorlati jegyet az anal laborból, mert szerinte nem alkalmas arra hogy vegyész legyen, ügyetlen, veszélyes és ő nem engedi hogy 3. évben a szerves laborban - tényleg veszélyes labor - felrobbanjon.
Szóval bocsi, de aki kétszer nekifutva, 4 vizsgával nem tud egy tárgyat abszolválni, az ne legyen diplomás ember!

@Pitypalatty úrfi: Viszonyítás kérdése. Szerintem is simán abszolválható a 2 tárgyfelvétel 4 vizsga elv. Azt hogy kell érteni, hogy az első lustasággal, a másik balszerencsével bukható? A másodikat értem, de az elsőt miért honoráljam? És a te általad említettre akkor nem lehet ráhúzni esetleg, hogy az első kettő lustaságra, a 3. meg balszerencsével bukhat, akkor mi az, hogy csak 3, hisz így kihullhat olyan, aki - szerinted - bennmaradhatna, hisz egyébként milyen király szakember lehetne. Nem érzed ezt furcsának? Lenne végtelen sok ötletem az egész magyar oktatási rendszer megreformálására, de ez pl simán jó ötlet.

Ja, és én nem bölcsésznek tanultam jó sok évvel ezelőtt - ha már szerinted az nem is iskola - hanem bizony mérnöknek. Talán nem a partszélről mondom a véleményemet...

A tárgyfelvételek korlátozása nem jó ötlet, mert nem minden szakon azonosak a követelmények. Egy tanítóképzőn, aki másodjára sem tud teljesíteni egy tárgyat, az tényleg buta. Orvosi, mérnöki, jogász vagy természettudományos szakokon nem ritka az, hogy harmadjára, negyedjére megy át valaki, pedig semmi baj nincs a képességeivel. Ez a szigorítás tovább fogja csökkenteni a munkaerőpiacról így is hiányzó diplomások számát és növelni fogja a média-kommunikáció-művelődésszervező szakra jelentkezők arányát, mert ott ugye kisebb a kibukás esélye.
Sok oka lehet annak, ha valaki nem tud teljesíteni egy tárgyat, nem csak a lustaság. Sokszor csak azon múlik, kihez kerülsz vizsgán, mások kénytelenek munkát vállalni egyetem alatt és nem maguk osztják be az idejüket, közbejöhet betegség is, amit tapasztalatból mondom, az egyetemek magasról letojnak.
És az, hogy végleg elbocsátják a hallgatót, kicsit drasztikus módszer, tökre tehet életeket. Tegyék át költségtérítésesre és akkor maga alakíthatja a tanrendjét, legalábbis szabadabban. Mert ugye van aki munka mellett végez egyetemet és egy komolyabb szak esetén elég nehéz a követelményeknek megfelelni.

@Mr. Acid: Igazad van, a keretszámokat kell csökkenteni, mert amíg boldog boldogtalant felvesznek a fejpénz miatt, aztán egy két félév után kiszórják őket, addig csak pénznyelő marad a felsőoktatás.
És emellett egy színvonalas, nyelvtudást is adó, nem kisegítő iskolásokra építő szakmunkásképzést kell megteremteni.

Három diplomával mondom: a Hök-nél szűklátókörűbb, politikailag degeneráltabb társasággal még nem találkoztam. Magyarul mondom: aki szarul tanul, tehetségtelen, az tűnjön el az egyetemekről, vagy fizessen szégyenszemre milliókat!

Pitypalatty úrfinak üzenem, aki tanul, az nem hozza össze még véletlenül sem a két úvét. Mi az, hogy lustaság, meg balszerencse? Ezek be kell, hogy épüljenek a jövő nagy generációjának a filozófiájába? Az élethez való hozzáállásába? He? Hányingerem van Tőletek!

Szerintem, a HÖK-öt ugyanúgy kéne vizsgálnia az APEH-nek mint ahogy a vállalkozókat, hiszen rengeteg állami támogatást kezelnek.

Egy tárgyfelvételt meg lehetne 3-ban maximalizálni. A színvonalas egyetemeken most is ez megy. Pl: SOTE ÁOK-n is vannak elég sokan akik úgy végezték el, hogy nem kellett kétszer tárgyat felvenniük, aki nem bírja ne menjen orvosnak hanem menjen ápolónak.

Ezt a bölcsész dolgot, meg nem kéne erőltetni. Évente 10ed annyi bölcsészt kéne kiengedni az utcára. Minek ennyi??? utána meg sírnak, hogy nem tudnak elhelyezkedni.. :( pedig ők választottak rosszul.

Az a baj, hogy a HÖK sem a hallgatokert van mar. Mindig elfelejtik valojaban kit is kellene kepviselniuk. Mar reg nem a hallgatokat, hanem a sajat gazdasagi erdekeiket.

hökösök a legnagyobb sunyik. és azt hiszik valakik, holott két pofonnal haza kell őket zavarni mert ennyit érnek.

Hiába szerveznék újra, HÖKöt az esetek 90%-ában az ilyen mutyizásra hajlamos népek vállalnak. Egy nagy baja van a HÖKnek: nincs ellenőrző szerve (lehetőleg az egyetemen belül)
A 2x2 vizsgával egyáltalán nem értek egyet, ha a támogatást sikerül úgy átszervezniük, hogy csak a pénz 10%-át kapják a hallgatói létszám után és 70%-át minőségi mutatók alapján (ez a terv), akkor az egyetemek se a tömegképzésben lesznek érdekeltek, egyből le fognak csökkeni a létszámok értelmes szintre.

Amikor bekerültem az egyetemre (Pázmány jogi kar) én is azt gondoltam, hogy a HÖK egy csapat stréber buzgómócsing, akik így akarják benyalni magukat a tanároknál.
Nem volt igazam, elkötelezett és lelkiismeretes hallgatók voltak, akik nagyon keményen és gyakran eredményesen képviselték az érdekeinket. Nem kiváltságokat kértek nekünk, nem a követelményszintet próbálták csökkenteni, a számonkérést lazítani, hanem a hallgatók helyzetét megkönnyíteni, pl. gyorsabbá, egyszerűbbé tenni a tárgyfelvételt és a vizsgajelentkezést, ésszerűsíteni a Tanulmányi Osztályon való ügyintézést stb.
Persze, lehet hogy más egyetemeken ez nem így van, de nálunk hasznos és korrekt szervezet volt a HÖK (gondolom ma is az).

A hallgatói önkormányzatok a nagypolitika ifjúsági változata, gyakorlóterep a wannabe ifjú politikusoknak. Mint ilyen teljes mértékben tükrözik a politika állapotát,csak még nincs akkora rutinjuk a konspirációban. Miért csodálkozik a T. posztoló? Ezt tanulták az ifjoncok 20 éven át a nagyoktól, vajon miért legyen más a HÖK mint a T. Ház?
A felsőoktatás pedig sajnos nem nevezhető sikertörténetnek. Sajnos minden volt csoporttársam, akik odabentről - értsed a felsőoktatás oktatási oldaláról- szemlélik az eseményeket sopánkodnak. Tán illene elgondolkodni, hogy minőséget vagy mennyiséget kell gyártani? Ugyanabba a hibába esett a magyar felsőoktatás mint annak idején az ötvenes években a magyar nehéziparosítás: sokat akar termelni, extenzív fejlesztés által, hogy teljesedjenek a keretszámok, meg legyen a terv, mindenki kapja meg a neki járó fejkvótát. Közben persze az infrastruktúrát nem fejleszti, a termelés feltételei romlanak. Mit lehet ilyen körülmények között várni? Motiválatlan kizárólag a "papír" varázslatos hatalmára ácsingózó hallgatók, demotivált oktatók. Pfejjjjjjjjj....

@Kalokagathia: Teljesen egyetértek.

Az írással (az előbbivel is) a Véleményvezér valós problémát pedzegetett, ezt azt hiszem, minden hallgató alátámaszthatja. HÖK=mutyi, a kispolitikusok gyülekezője, nyúlnak maguknak, a haveroknak, inkább lebratyiznak a vezetőkkel, mint hogy a hallgatók érdekeit vinnék tűzzel-vassal keresztül, stb...

Azonban a megoldás sugalmazása eléggé korlátolt sajnos.

1. Oszlassuk fel a HÖKöt?

Rendben, és akkor semmiféle hallgatói érdekképviselet nem lesz. Vagy legyen helyette más? Ez már beszéd, legyen, de mi? A kormány majd megmondja? Az biztos remek lesz, (főleg ez) a kormány mindig is bizonyította, hogy szereti a hatékony és erős, jól működő érdekképviseleteket. És egyébként is, miért ő mondaná meg, hogy szerveződjenek a hallgatók (vagy bármilyen más csoport)?

Ha meg úgyis lesz új érdekképviselet, nem lehetne inkább reformokra (akár önmagáéra is) bírni a HÖKöt? Az ugyanúgy új felállást szülne.Így példál a nyilvánosság, a választások módja, hallgatók beleszólása, tájékoztatása, ügyeinek kezelése mind-mind megváltoztatható, szabályozható a jelenlegi HÖK-ökön belül is...

2. Csökkentsük a jogkörét?

Remek. Akkor még az sem lesz mint ma, hogy 1-2 embert esetleg lehet nyaggatni, zaklatni, hogy hát bazeg segíts már nekem/nekünk ebben vagy abban, tényleg semmi felelőssége és lehetősége nem lesz az érdekképviseletnek. Akkor majd a 100 éves oktatók fognak 100ban mindent eldönteni, meg a borzalmas bürokrácia, akiknek az érdeke az, hogy 100 év múlva is minden ugyan úgy menjen, mint jelen pillanatban, mert pl a prof fel van háborodva, hogy nehogy már neki kelljen megtanulni számítógépet kezelni, powerpiontot, meg amúgy sincs ideje emailre válaszolni, meg mi az, hogy gyakorlatiasabb oktatás, mikor ő is jól megtanulta ugyanezzel a módszerrel a 70-es években. Hogyan is gondolhatnánk, hogy hallgatói képviselet lehet hatékony, hogy a hallgatók is tudnának ezt-azt arról, hogy mi kell nekik? Majd a docens, a prof, az egyetemi tanár, ha az nem a tanszékvezetők, a dékán, ha az nem a rektor, ha az nem a kormány, na az majd biztosan tudja, hogy milyen problémák vannak X egyetem Y karán....

A HÖK egyébként, kedves hallgatótársak, az, amilyenné mi tesszük. Ha nem szarik bele az egész évfolyam abba, hogy kit választ, akkor nem az fog bejutni, aki több havert hív meg sörre a szavazatáért. Nálunk például van egy egész szép kezdeményezés, egy mozgalom, mely aktív közéletet tűz ki célul, párbeszédet a hallgatók között, és teljes átláthatóságot például. Lehet naívként felfogni, de csak ez lehet a kiút. Nyugatabbra egyetemeket foglalnak, tüntetnek és tiltakoznak, nálunk még annyi sincs, hogy minimálisan felemeljük a szavunkat a HÖKösök felé, az egyetemi vezetők felé, hogy olyanok induljanak a HÖK-választáson, akik változtatni akarnak és tudnak, hogy a többiek ilyeneket válasszanak, egyáltalán: érdeklődjenek és akár egyénileg számon kérjenek. Hogy szerveződjenek akár ebből a célból.

Szar minőségű oktatás, önkényeskedő tanárok, szívatós szabályzatok, bújtatott térítések, felháborítóan nehézkes és bunkó bürökrácia, igazságtalan vizsgák, őskövület tanrend és tananyag, mutyizós HÖK... -gondolják a hallgatók, mérgelődnek egy kicsit, anyázgatnak magukban azt ennyi. Majd a kormány, vagy valami felsőbb szerv megoldja. Ja, hogy rosszul? nem baj, őt is anyázhatjuk magunkban, meg majd az új rendszert is, aztán anyázgatva kihúzzuk, míg végzünk, felsóhajtunk, és örülünk, hogy legalább nem pazaroltunk energiát arra, hogy pampogjunk. Mert pampogni minek? Majd más megoldja, csak jön tán a messiás.

Ez persze nem az egyetemi hallgatóságra vonatkozik, hanem az egész országra.

@morden2: Tudod, mi a BTK-t tanfolyamnak hívtuk. Több BTK-s ismerősöm, lakótársam volt, akik fogalmazzunk úgy, hogy nem törték össze magukat a kitűnőért, de sikerült. A legjobb, amikor valaki nyelvszak mellett felvette a jogot, mert unatkozott. Ja, el is végezte. A BTK-hoz elég egy segg, amin ülsz, míg bebiflázod, de a TTK-ra ez nem elég. Igaz, a várható keresetek ennek függvényében alakulnak.

Amíg egy intézményben a HÖK a hallgatók érdekei ellen hoz szabályokat, valamint kilóra megvehető egy rektorválasztásnál, akkor csak az oktatókon múlik, hogy ne legyenek nagyobb disznóságok. Szerencsére a helyén az eszük...

@Nymus:
Azért pár dolgot megjegyzek:
1. Nem 4 vizsgáról van szó, hanem 2*2-ről maximum. Ez a legtöbb esetben kemény szakokon 2 vizsgaalkalmat jelent, mert 10 vizsga van legalább vizsgaidőszakonként, és ahogy már másik cikk alatt valaki megjegyezte, heti 1 vizsgaalkalom tárgyanként, kedd-szerdára téve a legtöbb, egymásra, ezért csont nélkül át kell menni minden tárgyon, jó esetben talán egyből van javítási lehetőség. Ha valami nem sikerült, következő évben újra lehet próbálkozni.

2. Még ennyire sem egyszerű, mert a szórótárgyakból legtöbb ember a ZH-kon bukik, amikor van egy héten 7-8 ZH. És olyan is van amiből nincs pótzh lehetőség. Na ilyenkor lehetséges, hogy egyszer sem vizsgázik, de kirúgják az új szabály szerint.

3. Nem jártál elég kemény helyre, vagy bizalomgerjesztő képed lehet ha ilyen magabiztosan beszélsz. Elég ha a profnak rossz napja van vagy nem szimpatikus az arcod a bukáshoz.

@morden2:
Bölcsészből túl sok van, ez a fő probléma, és akkor egy ilyen szabállyal elérhető, hogy még kevesebb mérnök legyen, ugyanannyi bölcsész mellett. Ez a probléma. Amúgy ok, hogy tanár, bár túlsúlyban vannak a humán tárgyak a közoktatásban, szal bölcsész tanárból kevesebb kéne, de mondjuk egy kommunikáció vagy művelődésszervező, esetleg andragógia szakos mit csinál? Értem, hogy 10-20-frissdiplomásra valóban szüksége van az országnak az említett szakokról, de ennyire, amennyit képeznek?

@Pitypalatty úrfi:
Ráadásul ez a 2 alkalmas szabály és a HÖK felszámolása ütős egy érv az egyetemek messzire való kerülésére. Ugyanis a HÖK amellett hogy legtöbb helyen korrupt, az egyetlen lehetséges ellensúlya az oktatók esetleges túlkapásainak. Pl. a HÖK-nek kell elküldeni a számonkérési feltételeket, és lehet jó esetben tiltakozni rajtuk keresztül, ha a tanár esetleg félév közben megváltoztatná.

Én azon basztam fel az agyam, hogy minden tv-csatorna, minden újság, de talán még a Parlament is simán összekeverte a buktatást az eltanácsolással/elbocsátással. Hát azért nem ugyanaz a kettő! A buktatással tán még ki is egyeznék.

Ráadásul a nemzetközileg elfogadott bolognai rendszer is megengedi, hogy továbbmenj, ha nincs meg egy tárgyad, de nem épül rá más.

kb az összes ponttal egyet lehet érteni. a négy vizsgalehetőség pont elég alkalmat biztosít arra, hogy valaki felkészüljön.
ami meg a hökök jogait csorbítja, hát nem kell csodálkozni. egyértelmű, hogy a pénzforrásokat ki kell venni a kezükből, és a különféle hallgatói juttatásokat az intézményeknek kell megoldaniuk, nem pedig 10-20 főnek, egymás között. túl sok pénz folyt már ki a hallgatói alapítványokból.

Tárgyfelvétel: Tárgyak 90%nál egyet értek, de szerintem minden keményebb szakon van egy olyan tárgy egy olyan tanszékvezetővel ahol ez abszurd és erről nem a diákok tehetnek. Római Jog I c. tárgyam 4. vizsga alkalommal sikerült tehát eléggé rezgett volna a léc.... Ami külön mókás a történetben, hogy 5 kérdésből 5re helyes tankönyvi választ adtam és mindezért egy kettes járt.... Hozzanak ilyen szigort. OK, de a valamilyen lehetőség nyíljon meg a tanárok munkáinak osztályzásainak ellenőrzésére. Bár lehet én látom rosszul.
HÖK: Szoctámok, rendezvények, hallgatói képviselet stb ezekkel mi lesz? Másrészt a hökök mindenhol nyitottak tudtommal, tessék belevágni és változást hozni... jah hogy azt már nem? Nah de mind1
Továbbá: akinek az fáj, hogy vannak emberek akik kijátszva a kredit rendszer lehetőségeit, de időn belül végez ugyan akkor sörözik, partyzik jól érzi magát, az miért baj?

@Pitypalatty úrfi:
Nem tudom mostansag pontosan mi a helyzet a vizsgakkal, kovetelmenyekkel, igazabol a kilencvenes evek vege ota nem birom mar kovetni, akkoriban halmozodtak ossze a 92 evekben elkezdett valtozasok. Akkor valtottak hagyomanyos tantervrol elobb reformra, aztan kreditre, aztan azt is valtoztattak valahogy, fel is adtam a koveteset egy ido utan. Kaosz. (es ahogy hallottam a visszajelzesekbol, az allasado cegek is feladtak. Nem lehetett tudni milyen tudassal jottek ki a hallgatok 96 utan)
Hagyomanyosban ha megbuktal a potvizsgan hazamentel fel evre kapalni. Igaz lehetett tobbszor is bukni, peches/mazlista esetben egyetlen targyad volt egy fel evre, de ezek voltak a kivetelek. Nem a rendszer. Allitolag akkor is a tanar joindulatan mulott, hogy gyakorlatilag egy evre parkolopalyara kerultel e.
Allitolag.
Mert azt vettuk eszre, aki igazan tanult, az jellemzoen nem bukott meg.
Aztan a tantervvaltas utan, es kesobb, kulonosen mikor a Fidesznek az a zsenialis otlete tamadt, hogy tobb diplomas kell es igy tobb tehetseges jutott be a sikerszakokra - ergo kevesebb a nem penzes szakmas vagy presztizs, de nehez szakokra - hirtelen egyre tobb ember kezdett bukdacsolni. Annyi, hogy a HÖK jol be is szolt az egyik - egyebkent szakmailag alapveto targyat oktato - tanszeknek, hogy valamit nagyon rosszul csinalnak, nem tudnak tanitani, ha az evfolyam 80%-a megbukik a zartehelyin.
Erdekes modon az eloadasok es gyakorlatok anyaga, az oktatok, a zh-k kerdessora evek ota nem valtozott. Sot! Mivel evek ota valtogattak azt a par zh kerdessort amit egyszer osszeallitottak, ezert lehetett is tudni milyen kerdesek lehetnek. Sokbol lehetett valasztani, de ha azokra felkeszult az ember, nyert ugye volt.
Ennek ellenere buktak sorozatban, novekvo szamban. A HÖK pedig levonta a kovetkeztetest: a tanarok roszul csinaljak.
Nagyon jol lehetett uszkalni a konnyitesek tengereben. Meg lehetett valasztani mit tanulnak, a nehez targyak hirtelen elneptelenedtek, a konnyuek nepszeruek lettek - amit a fejpenz rendszer csak rogzitett - ennek ellenere egyre nagyobb szazalekban nem sikerult befejezni 5 ev alatt azt, ami par evvel korabban, szigorubb feltetelek mellett elhanyagolhato szamban nem (igaz reszben azert, mert akik nem voltak oda valok, azok elso ket felevben kihullottak, aki ezen tul volt az 95% esellyel befelyezte).
Probalom rovidre fogni.
Eros korrelacio van a konnyitesek, a tobb lehetoseg, es a teljesitmenycsokkenes, tovabba a nagy szamban kitolt egyetemi evek kozott. Az egyetemi evek kitolasa regen nem hogy keves, hanem affele hallgatolagos szegyen is volt.
Most? Ha ugy van mint 5-10 eve, akkor ez meg mindig teljesen normalis. Arra tippelnek nem valtozott a szitu.
Tovabba a HÖK-nek ez csak egy furcsa lepese volt, igazabol egyszeruen csak buta hozzaallas volt. De legalabb kialltaka hallgatok mellett. De ezen tul.... Latva milyen felfogasu emberek mukodtettek es hogyan, azok alapjan mar a kilencvenes evek vegen sem lett volna kar erte. Kierzett a penszag abbol hogyan dontottek, hogyan nyilvanitottak velemenyt. Es kozben ment a duma. Voltak kivetelek, voltak olyanok akik komolyan gondoltak a kepviseletet, van aki igy is befutott es orszagosan ismert lett egy mar eltunt partban, de ez a kivetel. Jellemzobb voltak uzletember felfogasu alakok a HÖK korul es az olyan ugyek melle allas, ahol sok penz forog, kodosites ezen ugyek korul, de az egyetemi bulikon reszegen fecsegve kilogott a lolab a szajukbol.

Akarhogy is, mindezek alapjan a vizsgak szigoritasa es a HÖK szetvazarasa nem hangzik rossz otletnek.

@Kalokagathia: Ez jogos.

Úgy látszik, régen voltam egyetemista, mert abszolút nem értem a problémát. Mennyi jogköre van ma egy egyetemi hallgatói önkormányzatnak? Én 1990-95 közt jártam egy olyan egyetemi karra, amely ma a Szent István Egyetem része, évről évre szigorú demokratikus szabályok szerint választottuk meg a HÖK-képviselőket (én magam az 1. és a 10. szemeszter kivételével végig képviselő, néhány szemeszteren át elnökhelyettes voltam), de olyan baromi sok jogkörünk nem volt... Korrupcióról meg végképp szó sem volt, a legnagyobb kedvezmény, amiben részünk volt, az az volt, hogy néha fénymásolhattunk ingyen, és használhattuk magáncélra is a HÖKI egyetlen számítógépét, amikor éppen nem kellett másnak. Igaz, nem is lett politikus egyikünkből sem...

Értelmesen gondolkodó hallgató nem gondolhatja komolyan, hogy jó a HÖK jogkorét szinte nullára csökkenteni. Ahol nem működik jól a képviselet ott a hallgatóknak kell ezt helyben megoldaniuk, erre minden lehetőségük adott most is.

Ami ezt a legtöbbször megakadályozza, az az, hogy a hallgatóságot gyakran nem érdekli a saját önkormányzatuk: sok helyen a HÖK választást is nehéz megtartani az érdektelenség miatt. Legtöbbször tényleg annyi a hozzáállás, hogy: "a HÖK ellopja a hallgatók pénzét." Elveszett a 90-es évek tüntetései nyomán kialakult mozgalmi feeling és a hallgatók már azt érzik, hogy ez valami olyasmi, ami nekik jár és egyébként ne kelljen vele foglalkozni.

Biztos van olyan HÖK, amelyik megérdemelné, hogy sóval szórják fel (most mondhatnám hogy olyan a HÖK, amit az adott hallgatók megérdemelnek..), de a saját magukat komolyan vevő önkormányzatokat (szép számmal van ilyen) egy ilyen döntés pont ellehetetleníti attól, hogy a saját diplomájuk értékének védelmében képviseljék magukat (mert sajnos erre elég gyakran szükség van).

Azért nem tudok teljes szívvel egyetérteni ezzel a szigorítással, mert a felsőoktatásban nagyon nem egységesek a követelmények. A BME-n, vagy TTK-kon szétszívatják a hallgatókat, sok helyen viszont az Isten se ment meg a diplomától, ha beiratkozik valaki a szakra. Sok bölcsész szakon még UV-ra se küldik a hallgatót, azt mondják neki, hogy jöjjön vissza később, egy másik időpontban, és újrapróbálhatja a vizsgát. Ennek így ebben a formában nincs értelme, inkább egységesíteni kellene a követelményeket előtte.

@Nymus: Azt gondolom, hogy a vizsgalehetőségek számának csökkentése (és az emiatt a komoly helyeken fölszaporodó, ölésre kész hallgatói tömeg) lehet az egyik eszköz, ami kikényszerítheti, hogy az oktatók ne csak vizsgáztassanak, hanem néha egy kicsit oktassanak is.

Nekem ugyanis az a tapasztalatom, hogy azok az oktatók dobnak össze 46 tételes vizsgasort, akik az első húsz tételről beszéltek csak az előadáson (azokat is kevésbé elmagyarázva, mint az eleve pocsék tankönyv, tehát a megértésben nem segítve), ráadásul ezekhez általában olyan gyakorlat tartozott, ahol a félév teljesítménye annyi volt, hogy 2-3 tételhez kapcsolódóan tudtunk egyszerű feladatokat megoldani. Az a funkció, hogy a gyakvezér tovább egyszerűsíti és érthetőbbé teszi az előadás anyagát, hogy az előadásokat közösen megbeszéljük a gyakorlatokon, teljesen hiányzott.

@Pitypalatty úrfi: ne mondd mar legyszives, hogy akik masodszorra sem tudnak egy targybol levizsgazni, azoknak bent van a helyuk. Nem, azok felelotlen hazardirozok, vagy mentalisan keptelenek elasjatitani az anyagot, egyikre sincs szukseg. Igy is tul sokan vegeznek.
Nekem meg UV-m sem volt soha, nemhogy dupla targyfelvetelem, es nem vagyok zseni. Nem igaz ha elsore kivagjak nem szarik be annyira hogy kovetkezo alkalommal (nem kovetkezo evben hanem alkalommal) ugy megtanulja mint a kisangyal??

egyaltalan, hogy lehet keszuletlenul bemenni egy vizsgara?

ja amugy nem bufeszakon vegeztem, hanem ttk-n, egyik legkemenyebben. szoval nem azert mentem be minden vizsgamra felkeszulten mert olyan hudekonnyu lett volna a szakom.

mindegy sosem fogom ezt megertemi

ja szét kell zavarni a ...-petőfi csarnok- ba ... mit önkormányoznak miközben állami szolgáltatást vesznek önként igénybe ? és mit kell önkormányozni amúgy ? megértem ha a hallgatók önkéntesen összeállak valami hallgatói szaxi szerűbe és követelik amit akarnak , pl jobb oktatást, vagy mittudomén több wc papírt az egyetemi retyóba vizsgaidőszakban ez érthető , de az nem ami most megy

@Pitypalatty úrfi:
És, ne feledjük el a "szóró tantárgyakat", amik esetében az előadók gondosan ügyelnek arra, hogy egyrészt eleve érthetetlenül, lehetőleg agyonmatekozva adják elő, másrészt arra is ügyelnek, hogy a leendő vizsga anyaga nagyrészt abból adódjon ki, amit le sem adnak, harmadrészt a vizsga szerkezete eleve olyan, hogy csak az tudja megcsinálni, aki tényleg 5-ösre tudja az anyagot, és végül, ha mindezen mégis valahogy átvergődik a hallgató, még mindig ott van az utolsó szűrő a szóbeli, ahol simán lehet olyanokat, és addig kérdezni, amíg a vizsgáztató az előzőleg kockával kodobott eredményt tudja beírni az indexbe. Mert az a cél, hogy ne legyen már minden gólyából mérnök/orvos/stb.
Szóval, szerintem azért a katedra túloldalán is lenne kapargatni való.
Amúgy, ez a rendszer alapvetően csak bosszantásra lesz jó szerintem. Eleve, akit kitesznek, azt örökre tiltják vajon el, vagy csak arra az évre?
Az örökös eltiltás nyilván nem lehetséges, az egy évessel meg az a bajom, hogy a hallgat a következő évben újból felvételizik, és első dolga a tanulmányi hivatalba fog vezetni, hogy elismertesse az addigi tárgyait, és gyakorlatilag onnan folytatja, ahol abbamaradt.
Ha meg másodszorra csak a fizetős rendszerbe lehet felvenni, az is aggályos.

Amíg a felnőttek nem tanúsítanak felelős magatartást a közügyekkel szemben, addig mit lehet elvárni a jobbára csak bulizni akaró fiataloktól?

De valahol el kell kezdeni az átnevelést!

Vannak szakok, ahol lehet egy vizsgával teljesíteni egy tárgyat, vannak szakok, ahol hárommal sem. Orvosi, mérnöki, jogász, TTK-s szakokon tizedelik az embereket.
És nem csak a bulihuligánokat!
Ha bejön a buktatás, akkor még többen fognak piacképtelen BTK-s szakot választani, mert ott szinte lehetetlen megbukni.
Erre megy ki a játék? Még kevesebb termelő diplomást és még több kommunikáció szakost képezni?

A HÖK egy korrupt banda, nálunk ők szavazták meg a vizsgaszabályzat értelmetlen szigorítását, a szigorlatok alapvizsgára átnevezését, ami teljesen ellentétes a felsőoktatási törvénnyel.
És hogy mennyi pénzt lopnak el, arról legendák keringenek.
Tényleg a politikai elit játékait játsszák kicsiben.

És mi az, hogy kirúgják a hallgatót az egyetemről? Soha többé nem járhat majd egyetemre? Remélem az én gyerekem Nyugat-Európában jár majd egyetemre, kicsit többet ér majd a diplomája, és kevesebb szívatással szerezheti meg, mint itthon.

hát nem tudom. Itt sokan az orvosi egyetemeket hozza fel példának, mint olyat, ahol nehéz levizsgázni.
Én orvosit végeztem. Nem volt kredit rendszer. Kétszer ismételhettél félévet. Néhány pótvizsga lehetőség volt. Nem tudom mennyi mert soha nem volt UV-m. Szégyennek számitott. Nem volt régen, a kétezres évek elején. Nem tartom magamat kiemelt képességünek, csak szorgalmasnak. Előbb a tanulás, aztán a buli ez volt a jelszó. Egy barátom az első félévében az első vizsgáján megbukot. Miért? Mert hamis biztonságérzete volt. Nem volt szigorú számonkérés félév közben, mint amilyenhez a gimiben szokott. A bukás után annyira megijedt, hogy utána akkor is elment javitani, ha valamiből négyest kapott... :) Nem ismételt évet. Egy évfolyamtársam kétszer bukot meg. Nem vette komolyan. Amikor a feje fölött lebegett a kirugás lehetősége összszeszedte magát és nem csak abból a tárgyból vizsgázott jelesre amiből kétszer megbukott, hanem azokat is kijavitotta, amiken átment már előtte. Ezután szinötös lett és végül summa cum laudéval fejezte be sz egyetemet.
nem hiszem el, hogy azok akik akarnak tanulni és tanulnak is, ne tudjanak letenni egy vizsgát. Igen, mindenkinek lehet rossz napja, de ha tudod az anyagot, akkor még a tanár sem tud rosszindulatú lenne, ha csak nem patológiás eset. Az viszont kiderül hamar. Aki nem trudja megbecsülni azt, hogy bekerült egy egyetemre, és a hirtelen jött szabadságot arra pazarolja tanulás helyett, hogy bulizzon meg drogozzon, az igenis hagyja el az egyetemet. Ilyen szakemberekre szerintem nincs szüksége sem az országnak sem a társadalomnak. Milyen munkát fognak végezni?
Én már azzal sem értettem soha egyet, hogy orvosi egyetemeken lehet kettest kapni egy tárgyból és az elég a továbbjutáshoz. Főleg szaktárgyakból. És ezek fognak embereket gyógyitani?! És azok akik végigisszák végigdrogozzák az egyetemi éveket? Honnan lehet azt tudni, hogy később nem csinálják és úgy kerülnek betegágy mellé? Utána meg jönnek a műhibaperek.

@ostoros nyelvcsapás: Hát, vannak olyan tantárgyak, amiből nem lehet kettessel átmenni, mert kint, a nagybetűs Életben rizikós lenne az elégséges tudás. Az ilyen tárgyakból szokott lenni a megfelelet / nem felelt meg osztályzás.

Gondolom agysebészetből sincs kettes... (Én legalább is nem feküdnék egy olyan eredménnyel végzett doki szikéje alá...)

:-)

bocs, hogy csak most válaszolok, de más elfoglaltságaim voltak. és remélem lehet így keresztbe is hivatkozni, mert a korábbi poszthoz már nem akartam írni. szóval:

@andthensome:
szerintem kicsit félreértetted, amit írtam. a hasonlatom, hogy a hök olyan, mintha egy munkahelyi kollektíva egyenlő tagjai közül X vagy Y osztaná el az összes prémiumot, amit kapnak, tartalmazta azt a feltételezést, hogy ezeket szabályosan kell(ene) csinálni. ha viszont szabályosan csinálnák, és nem lennének olyan sztorik, hogy valaki is "személyes okból" nem kap pl. szoctámot, márpedig ilyenek vannak, lehetne mesélni. épp ezért, a _lehetőséget_ is abszurdnak tartom, hogy sima hallgatók (mert bár egyes hökösök ezt nem látják, sőt) szabhatják meg a hallgatótársaiknak járó juttatásokat. ez nem érdekképviselet, ez a 19. századi urambátyámizmus nettó továbbélése. és hangsúlyozom, biztos van olyan is, aki ezt korrektül csinálja, de túl sok a rossz tapasztalat ahhoz, hogy ne merüljön fel valamiféle igény a rendszer megváltoztatására.

@durato:
kösz, hogy ezeket leírtad, látszik a jó szándék a kommenteden, épp ezért normálisan fogok válaszolni :). szóval: az urnákkal járkálás jó dolog, szavazzanak minél többen.
azonban ettől még rosszak azok a hasonlatok, amelyek szerint "ha a hök jogkörét nyirbáljuk, az olyan, mintha az "igazi" önkormányzatokéval tennénk". ugyanis: az igazi önkormányzatok megválasztásához "érvényes és eredményes" voksolás kell, ami azt is jelenti, hogy az első fordulóban legalább 50%-nak, a másodikban pedig 25-nek szavaznia kell. és ez azért van így, hogy aztán joggal mondhassák, hogy ők minket, a Zembereket képviselnek, hiszen érvényesen megszavaztuk őket.
ez viszont nincs meg a hökök esetében, ahol huszonharminc szavazattal már be lehet kerülni. így a hök mögött nincsen "társadalmi felhatalmazás", tehát nem összehasonlítható a helyzetük az önkormányzatokéval vagy a parlamentével.

ha az én véleményem számítana (mint ahogy nem), akkor először is rögzíteném ezt a - szakonkénti - 25%-ot, mint részvételi minimum. kötelezném a hököt az egyetem részéről arra, hogy a választásairól minden eszközzel tájékoztassa a hallgatókat (körlevelek, falragaszok már jó előre, stb.) és arra, hogy a jelölteket bemutassák, pl, a honlapjukon, hogy Eccerü Hallgató tudja is, hogy kire szavaz, ha nem ismeri, pl. egy ELTE-BTK méretű kar esetében.

ezenkívül törvénnyel kötelezném az összes hököt arra, hogy a teljes költségvetését pakolja fel a netre, folyamatosan frissítve. legyenek rajta a tagok fizetései, DJ Langyos Pöcök gázsija az egyetemi buliról, a gólyatábor piaköltsége, stb., egyszóval minden.
és ugyancsak tegyék fel azoknak a pályázati pénzeknek az összegét, a sikeres pályázatok (kinek - mire) listáját, és a fennmaradó keretet, amik fölött a hök diszponál. egyszóval egy hökös üvegzseb-programot szeretnék, bár szerintem ez hülye megfogalmazás, mert ha az ember zsebe üvegből lenne, az elég pocsék érzés lenne :). és ezekkel kapcsolatban nem lehetnek adatvédelmi aggályok, az országos pályázatoknál is nyilvános az eljárás, nehogymár a hökben ne legyen az.

a szoctám-, koleszhely-, ösztöndíjszámítást én egész egyszerűen kivenném a hök hatásköréből, lásd amit andthensome-nak írtam. mert az oké, hogy bizonyos kondíciók meghatározott pontszámot érnek, de az már az ezt elbírálókon múlik, hogy be is írja-e azokat. mint a torna vagy a műkorcsolya, érted? :) ha Oroszországban van a verseny, akkor fünf komma neun akkor is, ha háromszor esik seggre az orosz kislány.

és tényleg, biztos vagyok benne, hogy van egy csomó korrekt (sőt, idealista) ember is a hökökben, nekem abszolút nem velük van a bajom, hanem a politikus-garnitúra pofátlan utánpóltásával és az egy korábbi hsz.-ben "hök-moguloknak" nevezett bagázzsal, akiket nem lehet kirúgni, nyolc szakon vannak egyszerre, és már az egyetem vezetősége sem meri őket megkerülni.
na mindegy, szóval a lényeg az lenne, hogy kellő nyilvánosságot és ellenőrzést kapjon a hök, mert ez így nagyon sok alkalmat ad a visszaélésre.

Most látom csak, hogy volt ez a remek kis cikkecske itt a HÖK-ről, és észre se vettem még. Kár, hogy nem szavazhattam. Ezért akkor ide írom: ha van undorító ocsmány részegysége a magyar felsőoktatásnak, amelyet teljes egészében ki kell onnan vágni, akkor az a HÖK nevű rablóbanda és maffiaszervezet. Teljesen jogutód nélkül meg kéne az egészet szüntetni a francba. A pénzeket ossza el a hallgatói szolgáltató iroda, vagy valami más erre szakosított szervezet főállú dolgozókkal, az oktatókkal szembeni problémák megoldására meg most is van másik fórum. Le ezekkel a szemetekkel!

@almáspite
Tudnék mesélni.
Az én időmben a fontos tantárgyakból nem volt megfelelt/nem megfelelt értékelés.
Dolgozni meg mindenkit odaengednek. A munkához csak a diplománkat kérik el, abban meg summa cum laude, cum laude vagy rite (megfelelt) van. Az indexedet senki sem kéri el. :)
Vizsgaidőszakban meg tele volt általában az egyetemi könyvtár. Sokan reggeltől estig tanultak.
Soxor a külföldi diákokkal volt a baj, mert ők azt hitték (tisztelet a kivételnek), hogy ha fizetnek az egyetemért, akkor a kettes "szolgáltatásként" jár. Akkor is, ha nem teljesitik a normát, nem járnak be gyakorlatra és a vizsgán segghülyék.
Ami a legszomorúbb sok tanár is így volt vele. lehet, hogy felsőbb utasításra, hogy az egyetem ne veszítsen pénzt.
Ez az elkeseritő, amikor a pénz nem a minőséget emeli, hanem csak túlélést jelent egy szinvonalas egyetem számára.
Előbb- utóbb elkurvul.

a vizsgalehetőségeket nem szabad korlátozni, sőt, minden tárgyból, minden félévben kötelezzék az intézményeket arra, hogy indítsanak kurzust

a felvételit kössék emelt érettségihez, és jónapot

@Spiritmonger: Az emelt érettségit pedig jól emeljék meg. Analfabéták járnak egyetemre...

Szerintem a felsőoktatás átalakítását az alapoknál, a képzésnél és a felkészítésnél kellene kezdeni, és utána rátérni arra, hogy az elvárásokat is szigorítsuk, ennek így lenne értelme.