Ez végre tényleg az az irány, melybe Magyarországnak el kellene indulnia ahhoz, hogy mostani nehéz helyzetéből ki tudjon törni. (Fotó: Guy Martin/WSJ)

Tegnap Orbán Viktor valószínűleg mindenkit, de minket bizonyosan meglepett, amikor olyasmiket mondott a februárra beharangozott reformokról, amiket az eddigi államosítós-szabadságharcos gazdaságpolitika után nem vártunk volna a kormánytól. Szögezzük le mindjárt: kellemes meglepetés volt.

Miért jelentős?

Először is: a magyar kormány tervezett gazdasági intézkedéseiről a nemzetközi üzleti körökben igencsak meghatározó The Wall Street Journalban esett először szó. Ráadásul nem a nemzetgazdasági miniszter, hanem maga a miniszterelnök hozta nyilvánosságra a tervezett változtatások fontosabb elemeit, ami nyilvánvalóan még nagyobb súlyt ad a bejelentésnek. Hiszen amit Orbán Viktor nyilvánosan „megígér”, azt lényegesen nehezebb felülírni, mintha Matolcsy György véleményét ismertük volna meg a témában.

Ráadásul Orbán Viktor olyan lépésekről beszélt, melyek teljességgel szembemennek kormánya és pártja eddigi fő kommunikációs csapásirányával („ne a zemberekkel fizettessék meg”), és részben azzal a gazdaságpolitikával is, melynek meghatározó elemeit az elmúlt hónapokban többek között mi is nehezményeztük. A változás nagyon biztató: ez végre tényleg az az irány, melybe Magyarországnak el kellene indulnia ahhoz, hogy mostani nehéz helyzetéből ki tudjon törni.

Orbán Viktor azt mondta a Wall Street Journalnek, hogy februárban komoly intézkedéseket fognak bejelenteni, amelyek a nyugdíjakra, a munkanélküli segélyekre és a gyógyszerkasszára fordított állami kiadások csökkentését célozzák. Azt állította, hogy a munkanélkülieket ellátó nagylelkű és hosszú ideig járó jóléti kiadások időszakának vége. Arra azonban nem vállalkozott, hogy az ebből elért megtakarítás összegét felbecsülje.

Orbán Viktor célja - állítása szerint - a növekedés és a munkahelyteremtés beindítása egy olyan gazdaságban, amely 1989 óta a legnagyobb visszaesését élte meg. "Elfogadható, hogy Magyarország saját látásmóddal bírjon nemcsak a költségvetési hiány kérdésében, hanem a hosszú távú versenyképességben is" - mondta. Ezzel együtt elismerte a piac nyomását: "a hitelességért folytatott küzdelem állandó harc".

Orbán az eurózónáról, a strukturális reformokról és a válságadókról nyilatkozott a Wall Street Journalnek ([origo])

Mi jön ezután?

Egyelőre azonban még csak interjúkérdésekre adott válaszokat hallottunk. Az ígéretes terveket azonban ki is kell dolgozni és meg is kell valósítani. Le kell tenni az asztalra egy olyan programot – nem 29 vagy akárhány pontot, hanem egy átfogó, koherens tervet – melyben meghatározó súllyal bírnak a most ismertetett pontok. És mindezt persze úgy kellene összerakni, hogy abban sok-sok átgondolt és megalapozott számítás szerepeljen. Számok nélkül most már nem fog menni.

A (...) négy területre koncentráló spórolási program lényegében az új kormány első olyan intézkedéssorozata lehet, amellyel az ország fejlettségéhez és regionális versenytársainkhoz mért túlköltekezésén érdemben korrigálna, és amelyet évek óta sürgetnek mértékadó közgazdászok. Magyarországon nagyon magas az újraelosztás, ami három tényezőből fakad: a nyugellátásokra és szélesebb értelemben a jóléti szolgáltatásokra, a tömegközlekedésre, és az állam működési funkcióira költünk sokat.

Négy helyről venne el pénzt Orbán (Index)

Ha ugyanis egy hónap múlva nem történik más, csak annyi, hogy a miniszterelnök megismétli, esetleg még egy-két elemmel kiegészíti a tegnapiakat, azzal nem sokra megyünk. Egy hónap múlva azt kell majd meggyőzően bemutatnia a kormánynak, hogy a tervezett intézkedések hatására hogyan tehető fenntartható pályára a magyar gazdaság, hogyan lehet kitörni az adósságcsapdából, majd be kell tudni mutatni, hogy mindezek hogyan képeződnek le a törvényjavaslatok szintjén.

Vissza a startvonalhoz

Áprilisban, amikor a Fidesz megnyerte a választásokat, még azt gondoltuk, hogy a párt megfelelő gazdaságpolitikai vízióval rendelkezik, és a kormányzás legnagyobb kérdése az lesz, hogy képesek-e mindezt akciótervbe önteni, illetve a szétzilált magyar államigazgatáson keresztül megvalósítani. Az elmúlt háromnegyed év nem igazolta a várakozásainkat: a megvalósítási probléma fel sem merült, mert vízió nem volt, csak eseti alkukra és szükségmegoldásokra épülő, ám annál drasztikusabb és előkészítetlenebb intézkedések.

A Véleményvezér üdvözli Orbán Viktor nyilatkozatát. Indokolt azonban a visszafogottság: egyelőre nincs többről szó, mint hogy a miniszterelnök valószínűleg felmérte, hogy a gazdaságpolitikában a kormánynak üdvözítőbb volna visszatérnie a május eleji startvonalhoz.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!