Németország és a Bizottság is belátta, nincs értelme a túlzottan szigorú megszorításoknak, és amennyiben a megfelelő reformok valósulnak meg, az adósság rövid távú alakulása nem alapvető fontosságú.
Az elmúlt hetekben megrogyott az európai válságkezelés legfontosabb oszlopa. Úgy tűnik, a megszorításhívők visszavonulót kezdtek el fújni, de nem világos, hogy ezután mi is következik. Az eddigi európai válságkezelés nem érte el célját, de a nyilvánvaló alternatíva, a pénznyomtatással finanszírozott deficit ideje még jött el Európában.
Ajánlott írásunk: Durvul: nyomozókat küldtek Simorékra
Mi történt eddig?
Az európai válságkezelés eddigi központi eleme az a tézis volt, hogy az államadósság magas szintje a hosszú távú növekedés legfontosabb akadálya, ezért a válságkezelés célja az adóssághegyek gyors leépítése. Ez közérthetően annyit jelent, hogy költségvetési megszorításokra van szükség. Sőt, egy híressé vált cikk alapján az ún. 90%-os szabályra való hivatkozással mindezt nagyon tudományosan hangzóvá is tették az ezt a politikát támogató döntéshozók.
A szóban forgó szabály azt állította, hogy az az ország, melynek államadóssága a GDP 90%-a fölé ugrik, hirtelen jelentősen veszít növekedési potenciáljából. Ez a meggyőződés annyira elfogadottá vált, hogy a még az ilyen összeurópai ortodoxiáktól látványosan idegenkedő Orbán Viktor is magáévá tette. Nem csak, hogy rendszeresen hivatkozott a 90%-os szabályra, hanem gazdaságpolitikája egyik sarokkövévé tette a 3%-os deficitcél elérését.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Megbuktak a megszorítások
Úgy tűnik azonban, hogy éppen ez, a magyarok által is követett ortodoxia lesz az, amelyik megbukik. A múlt héten egy Amerikában megjelent tanulmány teljesen diszkreditálta az említett szabályt, és bár az alacsony növekedés könnyen vezet eladósodáshoz, de visszafelé már nem feltétlenül igaz mindez: a magas adósságszint nem feltétlenül determinálja a növekedés alakulását.
De ami ennél is fontosabb, az Európai Unió öt éve képtelen lábra állni, és a legújabb német növekedési adatok is azt sugallják, hogy megint lejtmenetbe kapcsol az európai gazdaság dinamikája. Az elmúlt egy hétben a megszorítási politika legnagyobb hívei, elsősorban a német kormány és a brüsszeli Bizottság is azt kezdték el hangoztatni, hogy nincs értelme a túlzottan szigorú megszorításoknak, és amennyiben a megfelelő reformok valósulnak meg, az adósság rövid távú alakulása nem alapvető fontosságú.
Olvasd el ezt is: Orbán már az EU-pénzek elbukására készülhet
Sodródás jöhet
Az azonban nem világos, hogy mi jönne a megszorítások után. Ennek a stratégiának ugyanis egyetlen, többé-kevésbé megvalósítható alternatívája van, az azonban az állami költségvetések federalizálását, azaz európai szintű koordinálását jelentené. Erre egyelőre senki sem készült fel. Németország, az egyetlen európai szereplő, melynek a szándéka és ereje is meglenne rá, hogy egy ilyen kezdeményezést megvalósítson, éppen választásokra készül. Az pedig nem az az időszak, amikor egy demokráciában bármilyen normális lépés megtehető. A követelező fél évben, az októberi német választásokig az EU minden bizonnyal csak sodródni fog.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.