Egy ország nemzetközi megítélését, divatosabban „puha erejét” igenis befolyásolják a róla megjelenő külföldi vélemények. Leszűkíthetik mozgásterét, ronthatják alkupozícióit.
A bécsi Kurierban Paul Lendvai arra figyelmeztette az osztrák olvasót - állítását Gyurcsány Ferenc legnagyobb híveinek véleményével alátámasztva -, hogy a Fidesz még a Jobbiknál is veszélyesebb.
Jobb, ha már most mindenki hozzászokik a gondolathoz, hogy ez csak a kezdet. Ennél sokkal durvább dolgokat is le fognak írni a külföldi sajtóban Magyarországról.
Miért írnak ilyeneket?
Először is mondjuk ki: egy jobb helyen a Jobbik minimum, hogy kellemetlen. Itthon is, külföldön is. El lehet magyarázni, hogy mi mozgatja az indulataikat, de ettől még az állandó gárdázás, cigányozás, zsidózás nem lesz szalonképesebb. Ez egy valós probléma.
Ugyanakkor vannak emberek és újságok, akik egészen egyszerűen ezekre a témákra vannak kihegyezve. Nem csak Magyarország esetében utaznak ebben, hanem az egész nyugati civilizációban mindenütt a rasszizmust és a fasizmust keresik. Mint a szólásbeli kalapácsos ember, aki mindent szögnek néz. A Jobbik pedig a maga kifejezés- és szimbólumrendszerével fasisztának fog számítani.
Aki meg nem harcol, vagy nem az antifasiszta baloldali koalícióból harcol a fasizmus ellen, az fasisztabérenc lesz. Ez egy ilyen bicikli.
Miért probléma a jobbikozás?
Magyarországon igencsak hajlamosak vagyunk arra, hogy túlértékeljük a külföldi véleményeket. Akár még a mínuszos újságokban megjelenő mínuszos újságírók cikkeit is. Pedig ahogy a mi Svédországról vagy Ausztriáról kialakított képünket sem az befolyásolja, hogy mit írnak róluk a magyar napilapok publicisztikái, úgy ez fordítva is igaz.
Mégis, egy ország tekintélyét, nemzetközi megítélését, divatosabban „puha erejét” igenis befolyásolják a róla megjelenő külföldi vélemények. Főleg, ha azok tendenciaszerűen ugyanazt mondják. Ha Magyarországot állandóan ugyanazzal az üggyel vegzálják, az leszűkítheti a mozgásterét, és rontja diplomáciai alkupozícióit.
Ahogyan annak idején az állandó csurkázás is korlátozta az akkori kormány lehetőségeit, úgy most a jobbikozás is korlátozni fogja.
Mit lehet ellene tenni?
A kormánynak fel kell ismernie, hogy mindennek egy jelentős része adottság. Adottság, amit megszüntetni nem lehet, legfeljebb kezelhető szintre szorítani.
Először is nagyon nyitottnak kell lenni a külföldi újságírók és tudósítók felé. Amint mond valami vállalhatatlant a Jobbik, rögtön fel kell hívni a legfontosabb tudósítókat és elmondani nekik, hogy ez miért nagy baj. Ezzel talán ki lehet védeni a legkeményebb támadásokat és összemosási kísérleteket. De nem többet.
A hosszú távú megoldás az, ha Magyarország sikeres lesz. Jó példa erre Észtország, akiket a nemzetközi sajtó szintén folyamatosan vegzált az orosz kisebbség helyzetével, ám ez a téma mégis csak mellékes hír lehetett velük kapcsolatban, mert az észtek a kétezres évek közepéig nagy tiszteletnek örvendtek. Észtország minden probléma ellenére a korrupció elleni harc, a tisztaság, a technológia iránti nyitottság szimbóluma volt.
Mi is háboroghatunk azon, hogy túlzó és igazságtalan, Magyarországot rossz színben feltüntető dolgok jelennek meg a külföldi sajtóban. De ez van, és ez lesz.
Minél sikeresebbek leszünk, annál kevesebbet fog ez számítani.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Írások a témában:
A Fidesz rosszabb a Jobbiknál (Paul Lendvai/Kurier/Mandiner)
A Newsweek téves állításairól (Mandiner)
Europe's New Politics of Fear (Denis MacShane/Newsweek)
Magyarország útja a gyűlölet felé (Ervin Rosenberg/Dagens Nyheter/Mandiner)
Hogyan fasisztázd a magyarodat? (Mandiner)
Íme, Orbán Viktor legjobb ismerői! (Horkay Hörcher Ferenc/Heti Válasz)
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.