Az új kormányzati rendszer egy óriási lutri. A kormányzás sikere nagy mértékben három miniszteren múlik, rájuk elképesztő teher fog nehezedni. (Fotó: Pelsőczy Csaba/fidesz.hu)
Orbán Viktor tegnap sem elárulta el egészében, hogyan is fog kinézni új kormánya, ám az már biztos, hogy a Fidesz az eddig megszokott kormányzati struktúrát teljesen felforgatja. Egy újságírói kérdésre Orbán lényegében elismerte, hogy ha nem is ezen a néven, de összevont csúcsminisztériumai lesznek.
Ahogy általában bármiféle gyökeres változásnál, úgy ebben az esetben is számottevőek a lehetőségek, de a veszélyek sem elhanyagolhatóak.
Tiszta lappal
A teljes átszervezés természetesen jó lehetőség, hogy a kormány tiszta lappal kezdhessen hozzá munkájához. Nem csak a valamilyen szempontból rosszul működő intézményi struktúrákat tudják átformálni, hanem bizonyos pozíciók megszüntetésével rögtön el is lehet bocsátani vagy le lehet váltani egy csomó embert – ami nyilván szintén fontos cél.
Nem kérdés, hogy az államigazgatás megújítására égető szükség van. Ám a politikusok a nulláról való építkezést hajlamosak sokkal könnyebbnek gondolni, mint amilyen az valójában. Rutinok, bejáratott csatornák szűnnek meg, és időbe telik, mire az újak kialakulnak.
Addig viszont a rendszer működése assabb lesz és kevésbé hatékony. Orbán próbált mindenkit megnyugtatni, hogy az átszervezések nem mehetnek a hatékonyság rovására – ami azt jelzi, a problémát ő is érzékeli.
Az átszervezésekkel óhatatlanul együttjáró akadozások és hibák pedig pont akkor jelentkeznek, amikor az új kormány a legtöbbet akarja megvalósítani: az első 12 hónapban.
A LEENDŐ KORMÁNY A HETI VÁLASZ ÉRTESÜLÉSEI SZERINT:
Miniszterelnök: Orbán Viktor
Miniszterelnök-helyettes: Navracsics Tibor (kancellária)
Kabinetfőnök: Varga Mihály
Miniszterelnök-helyettes: Semjén Zsolt (nemzetpolitika, egyházügyek)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (kancellária): Navracsics Tibor
Nemzeti Erőforrások Minisztériuma (elnevezés még változhat): Réthelyi Miklós
Földművelésügyi Minisztérium: Fazekas Sándor
Külügyminisztérium: Martonyi János
Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium (elnevezés még változhat): Matolcsy György
Belügyminisztérium: Pintér Sándor
Honvédelmi Minisztérium: Hende Csaba
Nemzeti Vagyongazdálkodási Minisztérium: Fellegi Tamás
Személyes felelősség
A változás iránya világos. Nagyfokú hatalomkoncentrációt jelent, hogy az eddigi 15 helyett ezentúl „valóban kevesebb”, a sajtóértesülések szerint 8-9 minisztérium lesz. Ez egyértelműen a miniszterelnök érdeke, akinek így kevesebb emberrel kell egyszerre kapcsolatban lennie, és az új struktúra azt is sugallja, hogy a miniszterelnök minden minisztérium stratégiai döntéseibe bele akar folyni.
Ez természetesen nem baj. Ugyanakkor ennek a koncentrációnak az a hátránya, hogy pár ember vállán óriási felelősség lesz. És ha ők nem jól teljesítenek, akkor az alájuk tartozó hatalmas területek sem fognak.
Különösen nagy lesz a monstre tárcák vezetőinek, akik szinte biztosan Réthelyi Miklós és Fellegi Tamás lesznek, de legfőképpen a miniszterelnök-helyettesnek, Navracsics Tibornak a felelőssége. A kormányzás sikere nagy mértékben rajtuk fog múlni. Azon, hogy ez a három ember mennyire lesz képes munkatempóban, problémaátlátásban, döntési képességben helytállni.
Milyen lesz a második Orbán-kormány?
Az új kormányzati rendszer egy óriási lutri. A megújulás érdekében nagy felfordulást okoznak majd az államigazgatásban. Ráadásul az új struktúra csupán néhány emberre van kihegyezve, akik közül többen még újoncok lesznek a politikában. Erre a pár emberre elképesztő teher fog nehezedni.
És legfőképp Orbán Viktorra, akinek a személyzeti politikáján minden eddiginél több múlik. Most nem oszlik meg a felelősség, mint 1998-2002 között: nincs koalíció, nincsenek kompromisszumok. Csak a Fidesz, csak Orbán Viktor.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.