Bizony az ő értékelésük határozza meg, hogy például melyik állampapírból mennyit vehetnek a legnagyobb befektetők. A leminősítés nagyon sokba kerülhet.

Magyarországot nem a Moody’s vagy a Standard and Poor’s és nem is a nemzetközi pénzpiacok kormányozzák, hanem a magyar kormány – mondta tegnap Kósa Lajos. A deklaráció apropója természetesen az volt, hogy a Moody’s hitelminősítő intézet meglepően nagy mértékben, egyszerre két egységgel értékelte le a magyar államadósságot és lebegteti a további, immáron bóvli kategóriába történő leértékelés lehetőségét.

Kapcsolódó írásunk: Mi a bajuk Matolcsyval?

Ha nem kormányoz, hát mit csinál?

Ismerjük el, viszonylag kevés embert lepett meg a hír, hogy nem a Moody’s, hanem a Fidesz van kormányon Magyarországon. Gyanítjuk, hogy a debreceni polgármester kijelentésének sem ez volt a lényege. Sokkal inkább az, hogy valójában igenis nagy súlya van a hitelminősítőnek – hiszen egyébként miért kellene bárkit is emlékeztetni nyilvánvaló tényekre?

Ideje viszont eloszlatni egy félreértést! Nem azért van nagy súlyuk a hitelminősítőknek, mert az előrejelzéseiket olyan sokan vennék komolyan. A pénzügyi válságból ugyanis nem csak a magyar közvélemény tanulta meg, hogy például a Moody’s mennyire reaktívan működik, hanem a befektetésekkel főállásban foglalkozók is.

Nem is az elemzéseik mélysége teszi őket megkerülhetetlen tényezővé, hanem az, hogy az ő értékeléseik határozzák meg, hogy például melyik állampapírból mennyit vehetnek a legnagyobb befektetők. Hiszen éppen a pénzügyi válság miatt hoztak az egész világon a korábbinál is szigorúbb szabályokat arról, hogy a legkockázatosabb, ún. bóvli kategóriájú értékpapírokból még kevesebbet és még drágábban vásárolhatnak a legnagyobb intézmények.

Lehet tehát nem szeretni Moody’s-t és társait, sőt, sokszor még jó okot is adnak erre, de ettől függetlenül nagyon oda kell rájuk figyelni, mert sokba kerülhet, ha csak egyetlen egységgel is lerontják a besorolásunkat.

A kormány nem pincsikutya

A Véleményvezér szerint Kósa nem azért mond ilyen, fogalmazzunk úgy, nagyokat, mert nincs tisztában a fentiekkel. Bár Kósa májusi államcsődös afférja mindenkit elgondolkodtatott a realitásérzékéről, a hitelminősítők szerepe mégiscsak túl egyértelmű ahhoz, hogy ne legyen vele tisztában.

A nyilatkozat minden bizonnyal belpolitikai fogyasztásra készült, és azt hivatott hangsúlyozni, hogy a kormány nem a globális tőke pincsikutyája. Valószínűleg megint szükségét érezték, hogy elővegyék a gazdasági szabadságharcnak az elmúlt időszakban kicsit háttérbe szorult emlegetését. Az elmúlt hetekben, hónapokban ugyanis jelentősen csökkent a kormány gazdaságpolitikai kompetenciájába vetett hit, ezért kiútnak tűnhetett a júniusban már egyszer sikerrel alkalmazott kommunikációs wunderwaffe.

Miért pont Kósa szájából hangzott el mindez? Varga nyilván nem akarta, Matolcsy pedig a személyes hitelességi problémák miatt nem mondhatta. A debreceni polgármester mint népszerű és józannak tartott politikus megfelelőnek tűnhetett a belpolitika kommunikáció zászlóvivőjének szerepére. Ráadásul ezzel utólagos értelmezési keretet adhat a májusi blamázsára is (nyilván már az is a szabadságharc előszele volt). 

Akárhogy is történt, a Véleményvezérnek úgy tűnik, hogy a kormánypárt egyre jobban belebonyolódik a kétharmad gyakorolta nyomásból és a saját retorikájából szőtt hálóba.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!