Egy tartósan 20% alá csúszó Fidesz teljesen megváltoztathatja a politikai dinamikát. Amint a 2014-es győzelmet már nem lehet készpénznek venni, valamennyi szereplő gondolkodásmódja meg fog változni. (Fotó: MTI)
A Tárki tegnap közölt, igen meglepő közvélemény-kutatási eredményei könnyen lehet, hogy valamiféle trendfordulót vetítenek előre. Abban az esetben, ha a Fidesz valóban a 20%-os támogatottsági szint alá esett, át kell értékelni a 2014-es választásokkal kapcsolatos közkeletű vélekedéseket.
Ajánlott írásunk: Felbőszítésben világrekorderek vagyunk
Miért kell óvatosnak lenni?
Kiindulásképpen szögezzünk le néhány nagyon fontos tényt. Először is: egy mérés nem mérés. Vagyis minden konklúzióval óvatosan kell bánnunk. Másodsorban a Tárki és az Ipsos elmúlt két évben hónapról-hónapra bemutatott számai lényegesen nagyobb ingadozást mutattak, mint a Medián hasonló felmérései. Fontos továbbá az is, hogy ezen időszak alatt a Véleményvezér által is a legmegbízhatóbbnak tartott Medián szisztematikusan magasabb támogatottságot mért a Fidesznek, mint a másik két intézet.
Harmadsorban pedig nem szabad elfelejteni, hogy a mindenki által ismert, de viszonylag kevesek által értett „statisztikai hibahatár" kifejezés azt is jelenti, hogy a 10% körüli támogatottságú pártok esetében a néhány százalékos népszerűségingadozást mutató adatok gyakorlatilag semmit nem jelentenek. Végül, de közel sem utolsósorban ezeket a számokat úgy érdemes olvasni, ha van valamifajta értelmesnek tűnő előfeltevésünk azzal kapcsolatban, hogy milyen jelentősebb események vagy fejlemények mozgathatták az egyes pártok népszerűségét. Ezek hiányában ugyanis nagyon könnyen trendet láthatunk ott is, ahol semmi ilyesmiről nincs szó.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Csak a Fidesz gyengülése biztos
Mindezek alapján néhány következtetés az ellenzéki pártokra vonatkozóan: a Jobbik és az MSZP Tárki által mért erősödése akár a mintavételi módszertanból adódó véletlenszerű ingadozás is lehet. Ezt a feltételezést erősíti az, hogy az elmúlt hónapokból nem tudunk felidézni olyan jelentősebb, a Jobbikhoz vagy az MSZP-hez kapcsolódó eseményt, amelyik emberek tízezreinek a preferenciáit változtathatta volna meg. Ugyanígy az LMP helyben topogása és a Demokratikus Koalíció gyengülése is lehet a számok egyszerű játéka (bár utóbbi esetében Gyurcsány Ferenc plágiumügye is valószínű magyarázatnak tűnik).
Ennél mindenkit sokkal jobban izgat azonban az, hogy mit is jelent a Fidesz Tárki által mért 5 százalékpontos népszerűségvesztése. Az 5 százalékpont könnyen lehet, hogy a valóságban mondjuk csak 3, de még az utóbbi változás is az előző hónapok trendjét megtörő és meredeknek tűnő esés. Ezt az interpretációt erősíti az, hogy legalább két olyan eseményt is fel tudunk idézni, ami jelentősen befolyásolhatta a Fidesz megítélését az elmúlt időszakban.
Forrás: Tárki
300-as euró: visszatért a bizonytalanság
Az egyik a 300 forintos euró és az általános bizonytalanságérzet visszatérése. Ez a téma mindig is az Orbán-kormány Achilles-sarka volt, és amint arra már néhányszor rámutattunk, a lélektani határ átszakadása után rendszerint hirtelen megváltozik a kormány kommunikációja is. Ha valóban ez az egyik magyarázó tényező, akkor a Fidesz komoly nehézségeknek néz elébe. A forint árfolyama ugyanis mostanra már nem csak a magyar kormánnyal kapcsolatos bizonytalanságot fejezi ki, hanem az egész eurózóna nehézségeit, illetve az esetleges euróválsággal kapcsolatos magyar sebezhetőséget.
Egy IMF-megállapodás természetesen segíthetne ebben az ügyben, de lényegesen kevesebbet, mint tehette volna két éve. Időközben ugyanis a Széll Kálmán-terv 1.0 és 2.0 a növekedési lehetőségnek még az írmagját is kiirtotta az országban. Növekedési potenciál nélkül pedig újra és újra elő fognak kerülni a magyar államadósság hosszú távú fenntarthatóságára vonatkozó kérdőjelek.
Tocsik-ügy 2.0
A népszerűségvesztést magyarázó másik lehetséges tényező az oligarcha-téma előtérbe kerülése. Ebben a kérdésben a Fidesz még mindig nem volt képes akárcsak elfogadhatónak tűnő magyarázattal sem előállni, az LMP és a Jobbik pedig jó érzékkel és meglehetős hitelességgel üti ezt a vasat (ami ugyebár az MSZP-ről nem mondható el).
Az „oligarcházás" talán még az árfolyamgyengülésnél is súlyosabb politikai fenyegetést jelent a Fidesz számára. Amint azt az Ipsos és a Medián felmérései bemutatták, még a Fidesz-szavazók egy jelentős része is elégedetlen az ország által vett iránnyal, a bizonytalanok körében pedig rendkívüli módon elterjedt ez az érzés. Az oligarcha-téma és a mindmáig cáfolatlanul maradt súlyos korrupciógyanú pedig könnyen válhat azzá a kérdéssé, amelyik nyíltan a Fidesz ellen fordítja a bizonytalanok óriási táborát. Ne feledjük, hogy a Tocsik-ügynél többet semmi nem ártott a kétharmaddal rendelkező Horn-kormánynak, holott az csak csepp volt egy óriási tengerben.
Olvasd el ezt is: Szegény, szegény magyar jobboldal!
Most sok minden eldőlhet
Egy tartósan 20%-os támogatottság alá csúszó Fidesz teljesen megváltoztathatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerének politikai dinamikáját. Abban a pillanatban, hogy a 2014-es győzelmet már nem lehet készpénznek venni, valamennyi szereplő gondolkodásmódja meg fog változni. A májusi-júniusi közvélemény-kutatási eredmények ezért óriási befolyással lehetnek az elkövetkező 12 hónap magyar belpolitikájának alakulására.
Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.