A német vezetés számára a válság valójában egyben lehetőség is, hogy elválasszák az ocsút a búzától. Magyarország vajon melyik? A visegrádi országokat nem biztos, hogy egyformán kezelik majd. (Fotó: AFP/Getty)
Tegnap Angela Merkel nagyon fontos interjút adott, hiszen teljesen világossá tette azt, amit másokhoz hasonlóan a Véleményvezér is hónapok óta sejteni vélt: Berlin kétsebességes Európát akar, és a két sebességi fokozat távolodását vetíti előre. Mi vajon melyik sebességben leszünk?
Ajánlott írásunk: Felbőszítésben Magyarország világrekorder
Eddig is két sebesség volt, de ez más
A kétsebességes Európa léte régóta tény, hiszen mind az eurózóna, mind a schengeni övezet kettéosztja az Uniót. Ugyanakkor korábban a két fázis közti különbség átmenetiként volt pozicionálva: aki például 2004-ben belépett az Európai Unióba, az ezzel azt is vállalt, hogy mindent elkövet az eurónak az országban történő bevezetéséért. (Ez az apróság, úgy tűnik, elkerülte a Magyarországot szándéka ellenére az eurózónába kényszeríteni próbáló Európai Birodalmat előrevetítő Matolcsy György figyelmét.)
Most azonban valami másról beszélt a német kancellár. Arról, hogy az európai magnak fiskális és politikai uniót kell alkotnia, és hogy aki nem akar velük tartani, az ne tegye, de akkor ne is próbálja visszafogni az erősebb integrációt szorgalmazó többi tagállamot. A kijelentés elsősorban Nagy-Britanniának szólt, de a megfogalmazása egyértelművé tette, hogy más országokat is beleért a külsőbb körbe.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
Ki lehet a gyorsabb fokozatban?
A Véleményvezérnek meggyőződése, hogy a német vezetés válságkezelésének az elmúlt időszakban egyre inkább az lett a vezérfonala, hogy a válság valójában egyben lehetőség is, hogy elválasszák az ocsút a búzától. Nagy-Britannia és a déli periféria országai minden bizonnyal az ocsú kategóriájába tartoznak ebből a szempontból.
A keleti periféria kérdése már egy kicsit bonyolultabb. Miközben Románia és Bulgária esetleges mag-Európa tagságának nem sok realitása lenne az óriási intézményi elmaradottságuk okán (még a schengeni tagságot sem sikerült kivívniuk), addig a visegrádi országok elméletileg akár hamarosan részei is lehetnének a gyorsabb sebességi fokozatnak. Különösen azért, mert infrastrukturálisan és vállalati kapcsolatok szintjén ezek az országok mára szorosabb integrációban élnek a német gazdasággal, mint mondjuk a legtöbb észak-nyugat-európai állam.
Ugyanakkor találni súlyos ellenérveket is a beengedésükkel kapcsolatban, főként szintén az intézményi elmaradottságuk miatt. Ebben a tekintetben a jogrend, a joguralom az a terület, ahol a problémák a legkomolyabbnak látszanak.
Olvasd el ezt is: Újabb válság Európa perifériáján: van-e kiút?
Magyarország helye kérdéses
Amennyiben a következő két-három évben valóban kialakul egy, a mainál kisebb és jobban körülhatárolható mag-Európa, úgy nem biztos, hogy a visegrádi régió tagjait egyformán fogják kezelni. És ilyen esetekben természetesen elsősorban nem a valóság, hanem a valóságról alkotott külföldi benyomások lesznek a meghatározóak. Ezért is olyan rövidlátó dolog a magyar kormány részéről úton-útfélen provokálni az Európai Uniót megannyi szereplőjét és érdekcsoportját.
Ha ugyanis a nyugat-európai sajtó legfajsúlyosabb lapjaiban Magyarországot rendre Európa betegeként leíró cikkek jelennek meg, akkor könnyen úgy járhatunk, mint a meciari Szlovákia a NATO-csatlakozással.
Ha tetszett, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!
Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.