Véleményvezér

Az Orbán-kormány pechje, hogy a magyar jogban a történeti alkotmány nem olyan üres frázis, mint a politkában a Nemzeti Együttműködés Rendszere vagy az Alaptörvény Asztala. (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése, mely alkotmányellenesnek mondta ki a bírók kényszernyugdíjazását, jelentősen túlmutat az igazságszolgáltatás átalakításának ügyén. A döntés alapján arra lehet számítani, hogy az AB talán új erőre fog kapni.

Ajánlott írásunk: Határon túliak váltják le a Fideszt?

Nem jött be a számításuk

Az elmúlt húsz évben az Alkotmánybíróság számtalan alkalommal húzta át a politika számítását. Emlékezhetünk például az AB azon döntésére, mely a halálbüntetést alkotmányellenesnek mondta ki, gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy a magyar kormányok valaha is fontolóra vegyék annak bevezetését. De gondolhatunk a Bokros-csomag több elemének eltörlésére vagy azokra az egyéb juttatásnyírbáló döntésekre, melyekről az AB szintén azt állapította meg, hogy ütköznek bizonyos jogelvekkel.

Horntól Orbánon át Gyurcsányig volt, hogy az egekbe magasztalták, volt, hogy kárhoztatták az AB-t – attól függően, hogy éppen ki kormányzott vagy került ellenzékbe. Pont ezért döntött úgy a második Orbán-kormány, hogy nincs szüksége meglepetésekre: átszervezi és megnyirbálja az Alkotmánybíróság hatáskörét. De a legnagyobb csapást mégis azzal akarták mérni az AB-re, hogy az alkotmányozók az alaptörvénybe foglalták, hogy az alaptörvény „rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni". Az alaptörvény megfogalmazói tehát eleve ügyeltek rá, hogy az AB ne tudjon a korábbi gyakorlatának megfelelően kizárólag hagyományos jogelvekre, nemzetközi szerződésekre vagy a Nyugaton egyre terjeszkedő alkotmányjogi tézisekre hivatkozni.

A bírák nyugdíjazását érintő döntés, és különösen annak indoklása azt bizonyítja, hogy a kormány számítása nem jött be.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Előkerült a történeti alkotmány

Az Alkotmánybíróság döntése ellen szavazó alkotmánybírók úgy látták, hogy az új alaptörvény mindössze azt írja elő a bírói függetlenség kapcsán, hogy a bírók munkáját a politika nem befolyásolhatja. Így minden további olyan elképzelés, mely a bírói függetlenség határait kiterjeszti akár szervezeti kérdésekre (vagy a nyugdíjra), már túlmegy az alaptörvényen.

A törvényt elmeszelő alkotmánybírák azonban egy okos megoldással álltak elő. Természetesen ők is tisztában voltak vele, hogy az új alaptörvény nem tartalmaz a bírói függetlenséggel kapcsolatban különösebb garanciákat. Indoklásukban így azzal érveltek, hogy a bírói függetlenség szélesebb körű értelmezése - amibe az is beletartozik, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra bírók százaitól megszabadulni - valójában a magyar történeti alkotmány egyik vívmánya is. Az AB okosan citált az előző századokból törvényeket és mutatott rá arra a majd' 150 éves hagyományra, miszerint a bírókat nem lehet ilyen módszerekkel eltávolítani.

Olvasd el ezt is: Kényszernyugdíjazás: százmilliókba kerülhet

Pech

Az Orbán-kormány pechje, hogy a magyar jogban a történeti alkotmány nem olyan üres frázis, mint a politkában a Nemzeti Együttműködés Rendszere vagy az Alaptörvény Asztala. Magyarországon ugyanis 100 éve is jogállam létezett, és a legtöbb modern jogelvnek megfelelő jogszabály már 100-150 éve is érvényben volt. Igen, Magyarország történeti alkotmánya valóban komoly vívmányokkal rendelkezik – ennek része az is, hogy kétharmad ide vagy oda, a törvényhozó nem tehet meg mindent kénye-kedve szerint csak azért, mert véleményük szerint az igazságszolgáltatásban éppen több politikai ellenfelük található, mint támogatójuk.

Az AB múlt heti döntése nem hadüzenet a kormánynak, de több, mint egy hétköznapi ügy. Az alkotmánybírák kifejezésre juttatták, hogy ha már az alkotmányozók azt kérték tőlük, hogy az Alaptörvényt a hazai jogi vívmányok tükrében értelmezzék, akkor a törvényeknek is majd ezt a lécet kell megugraniuk. Előfordulhat, hogy már nem lehet olyan egyszerűen ENSZ-egyezményekre vagy liberális jogi dogmákra hivatkozni az AB döntéseiben, de talán az alaptörvény írói sem gondolták, hogy a valóságban ezzel talán még magasabbra tették a mércét a magyar törvényhozóknak.