A finanszírozóknak most meg kellett mutatniuk, nem csak mézesmadzag van náluk, hanem egy jó nagy bunkósbot is. Ám egy bankpánik néhány nap alatt bedönthet egy országot, a bankrendszer összeomlása utáni kilábalás pedig hosszabb ideig tart, mint bármilyen más krízis kezelése.

Vasárnap egy nagy lépéssel közelebb kerültünk az eurózóna esetleges összeomlásához. A ciprusi kormány bejelentette, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank nyomására valamennyi ciprusi bankbetét egy adott százalékát egyszerűen rekvirálja.

Ajánlott írásunk: Durvul: nyomozókat küldtek Simorékra

A német választók nem nyelték volna le

Az euróválság eddig talán legfontosabb pozitív jellemzője az volt, hogy a bankok óriási veszteségei és az eurózóna jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok ellenére az emberek bizalma az európai bankrendszerben mindvégig töretlen maradt. Még a görög válság tetőpontján sem alakultak ki kígyózó sorok az athéni bankfiókok előtt. Az európai polgárok, bár nem szeretik a bankokat, elhiszik nekik, illetve az államoknak, hogy a bankokban elhelyezett betéteik biztonságban vannak. Ez a bizalom pedig óriási érték volt eddig, hiszen egy bankpánik nem csak, hogy néhány nap alatt bedönthet egy országot, de a vonatkozó kutatások azt mutatják, hogy az ilyen, azaz a bankrendszer összeomlása utáni kilábalás hosszabb ideig tart, mint bármilyen más krízis kezelése.

Az európai döntéshozók a hétvégén mégis úgy határoztak, hogy a ciprusi betéteseknek fizetniük kell. A döntés mögött elsősorban politikai megfontolások álltak: úgy tűnt ugyanis, hogy hosszú évek borzasztó gazdálkodásának köszönhetően a ciprusi bankok csődben vannak, és a felelőtlenséggel, valamint a pénzmosással asszociált ország kimentése eladhatatlan lenne az észak-európai országok választói számára. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést: Jürgen nem fogja lenyelni azt a békát, hogy az ő pénzéből mentsék meg a ciprusi bankban bankoló Szása vagyonát, melynek a rejtegetésével egészen eddig Giorgiosz keresett kevés munkával egészen sok pénzt.

Ami még elment 2011-ben és 2012-ben, az elfogadhatatlan 2013-ban. Nem valamifajta morális megfontolás miatt, hanem mert Németország hat hónap múlva választ.

Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.

Bankpánik jöhet

De a politikai érv mellett gazdaságiak is szóltak a betétesek büntetése mellett. Leginkább az, hogy mostanra az európai periféria országai elkezdték elhinni, hogy előbb-utóbb úgyis kimenti őket a gazdag Észak. Ennek megfelelően mind a ciprusi, mind a görög kormány az elmúlt egy évben egyre kevésbé volt hajlandó megfelelni az őket finanszírozó európai országok elvárásainak. Ez a jelenség pedig azért lett ennyire fontos hirtelen, mert mind Spanyolország, mind Olaszország esetében hasonló magatartás kialakulásától lehetett tartani az elkövetkezendő néhány hétben (lásd az olasz kormányalakítás körüli problémákat, illetve a közelgő spanyol bankmentő csomagot).

Ha úgy tetszik, a finanszírozóknak most meg kellett mutatniuk, hogy nem csak mézesmadzag van náluk, hanem egy jó nagy bunkósbot is.

Minden érthető és elfogadható érv ellenére a bejelentett ciprusi intézkedéseknek óriási kockázata is van: az eredeti terv szerint sarc a 100 ezer euró alatti betéteket is érinti, és ezzel aláássa az európai betétbiztosítási rendszer logikáját. Innentől kezdve, hogy ez reális lehetőségként egyáltalán felmerült, nehéz lesz meggyőzni az óriási nehézségekkel küzdő olasz és spanyol bankok ügyfeleit, hogy pénzüket tartsák továbbra is honi bankszámláikon ahelyett, hogy kivennék azt és inkább Svájcban vagy valamelyik északi országban helyeznék el. Ezzel pedig az eddig szinte elképzelhetetlen bankpánik hirtelen igenis kézzelfogható forgatókönyvvé vált. Az uniós pénzügyminiszterek már hétfő este próbálták menteni a menthetőt: az új javaslat érintetlenül hagyná a 100 ezer euró alatti betéteket, az afölöttieket viszont még brutálisabban megdézsmálná.

Olvasd el ezt is: Orbán már az EU-pénzek elbukására készülhet

Dupla vagy semmi

Az európai döntéshozók dupla vagy semmit kezdtek el játszani. Ha ugyanis a ciprusi lépésekkel valóban elérik, hogy a periféria országai komolyabban vegyék őket és ezáltal jobban betartsák a szabályokat, akkor akár az egész európai válságkezelés sokkal hatékonyabbá válhat. Ha azonban mindebből a bankbetétek biztonságába vetett hit kézzelfogható gyengülése következik, akkor könnyen lehet, hogy mostani lépésükkel az euró jövőjét ásták alá.