Ha a japán kísérlet sikeres lesz, az könnyen példát mutathat mind az USA, mind Németország számára, illetve reménykedésre adhat okot abban a tekintetben, hogy nem muszáj, hogy a mostani válság két évtizedig tartson. (Fotó: Haruyoshi Yamaguchi/Bloomberg)
Az elmúlt évek gazdasági válságkezelésének legfontosabb kísérletét indította el Japán a napokban. Az első reakciók rendkívül látványosak és az egész világgazdaságot, többek között Magyarországot is érintik.
Ajánlott írásunk: Durvul: nyomozókat küldtek Simorékra
Ugyanazzal néztek szembe, mint mi
Japán régebb óta nyögi a mostani válságot, mint bármelyik másik ország, beleértve hazánkat is. Ott ugyanis a nyolcvanas évek végén pukkant ki egy olyan méretű buborék, mint amilyet a nyugati világ fújt 2007-re. Az azóta eltelt több mint két évtizedben a japán gazdaság gyakorlatilag helyben járt.
Egyrészt a bankok nem hiteleztek, mivel a korábbi rossz adósságok és az így bajba került vállalatok életben tartása felemésztette valamennyi hitelezési kapacitásukat és kedvüket. Másrészt a fogyasztók nem növelték fogyasztásukat, mert az ingatlanpiac és a tőzsde összeomlása miatti vagyonvesztésük visszatartotta őket ettől. És természetesen az így kialakuló stagnálás, illetve gazdasági visszaesés csak tovább erősítette ugyanezeket a trendeket. Ráadásul ezzel párhuzamosan vissza-visszatértek a deflációs félelmek, melyek aztán a fogyasztást még tovább szorították le.
Ha úgy tetszik, többé-kevésbé azokkal a problémákkal néztek szembe, mint napjainkban a Nyugat.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
A japán atombomba
Válaszként megpróbálkoztak az összes klasszikus recepttel: megszorítások követték egymást több hullámban, de sor került monetáris élénkítésre is (ez az a fajta pénznyomtatás, amit az elmúlt években például az amerikai jegybank alkalmazott). És persze volt néhány bankmentő csomaguk is, csakúgy, mint tudatos valutaleértékelési kísérletük. Eltelt húsz év, de semmi nem hozott megoldást. A japán gazdaság továbbra sem nő, az államadósság pedig óriási lett.
A nemrég megválasztott Japán miniszerelnök, Abe Sinzó azt ígérte választási kampányában, hogy megpróbálkozik az egyetlen, eddig még ki nem próbált eszközzel, a pénzügyi atombombával, vagyis a pénznyomtatással finanszírozott állami expanzióval. A mögöttes elv egyszerű: ha senki nem fogyaszt és nem ruház be a gazdaságba, az államnak kell ezt megtennie, még akkor is, ha ezzel újabb adósságokat vállal fel. Így ugyanis ki lehet rántani a gazdaságot a folyamatosan lefelé tartó spirálból. Ha pedig elindult a gazdasági növekedés, akkor az további egymásra épülő folyamatokat indít be, és ennek segítségével néhány évtizeden belül vissza lehet fizetni azt az adóssághegyet, melyet az ország a válság során és a válságkezelés miatt halmozott fel.
Legalábbis így néz ki az elmélet. Hogy mindez hogyan működik a gyakorlatban, ki fog derülni. Nem véletlen, hogy az összes gazdaságpolitikus figyelme most Japánra irányul. Az első héten a jen a döntéshozók szándékainak megfelelően gyorsan gyengül, a tokiói tőzsdeindex pedig meredeken emelkedik. A kocka el van vetve.
Olvasd el ezt is: Orbán már az EU-pénzek elbukására készülhet
Mások is követhetik, ha sikerül
Ha a japán kísérlet sikeres lesz, az könnyen példát mutathat mind az USA, mind Németország számára, illetve reménykedésre adhat okot abban a tekintetben, hogy nem muszáj, hogy a mostani válság két évtizedig tartson. Ha azonban nem lesz hatásos vagy túlságosan is hatásos lesz (azaz Japán nem hagyja abba „időben" a pénznyomtatást), akkor többé-kevésbé működőképes gazdaságpolitikai eszköz nélkül maradtak a nagy nyugati országok. Ez pedig azt jelentené, hogy legalább húsz kemény év vár ránk, kisebbekre is.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.