Nemzet akkor is volt, amikor nem lehetett szavazni, és valószínűleg akkor is lesz, ha már esetleg a demokrácia nem lesz divatban.
„Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság lesz” - Semjén Zsolt nyilatkozata szerint az új kormány lehetővé fogja tenni, hogy gyorsított eljárással bírálják el a határon túli magyarok állampolgársági kérelmeit.
Végre!
A baloldal az ominózus beszéd elhangzása óta visszhangozza Mikola István korábbi kijelentését, miszerint a Fidesz a határon túliak szavazataival akarja magát bebetonozni. A másik oldalról pedig informális csatornákon egyre erősebben hallani olyan hangokat, hogy a határon túliak szavazati jogát mielőbb meg kell oldani.
Akinek a szavazati jog jut csak eszébe a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról, az pont a lényeget nem látja.
Miért fontos az állampolgárság?
Történelménél fogva Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a magyarság egy jó része – nem saját elhatározásából – az ország határain túl él. Ha a nemzet nem akar hosszú távon lemondani a határon túli magyarokról, biztosítani kell az anyaországgal való szoros kapcsolatukat.
Innen nézve a kettős állampolgárságnak valóban szimbolikus jelentősége van, hiszen az anyaország megannyi kedvezményben részesítheti a határon túl élő magyarokat anélkül is, hogy állampolgárságot adna nekik. Persze a szimbolikus jelentőséget sem szabad lebecsülni, hiszen a környező országokban magyarnak lenni szinte sehol nem könnyű.
De a kettős állampolgárságnak más jelentősége is van. A környező államokban ugyanis a magyar kisebbség rendre ellenséges indulatok céltáblájává válik. A magyar állam viszont nem adhat valós jogi védelmet a határon túli magyaroknak, amíg azok nem állampolgárai. Tehát az állampolgárság biztosítása védelmet jelent, és egyben lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország aktívabban léphessen fel az érdekükben.
Fontos-e a szavazás?
Nem szabad összemosni a nemzet és a demokrácia fogalmát! Nemzet akkor is volt, amikor nem lehetett szavazni, és valószínűleg akkor is lesz, ha már esetleg a demokrácia nem lesz divatban.
Egyfelől így aztán az sem ördögtől való gondolat, hogy a határon túli magyarok, ha nincs bejelentett magyarországi lakcímük, ne szavazhassanak. Érthető lehet ugyanis az igény, hogy csak azok szavazzanak mondjuk egy önkormányzati választáson, akik valóban az ország területén laknak. Másrészt nem szabad elfelednünk azt sem, hogy a szavazati jog könnyen feszültséget teremthetne az anyaországi és határon túli magyarok között, hiszen a határon túl élők kevésbé ismerik az itteni viszonyokat, így könnyebben befolyásolhatók.
Másfelől azonban egyértelmű, hogy a határon túli állampolgárok képviseletét a magyar döntéshozatalban biztosítani kellene, méghozzá intézményes formában. Ugyanis az is nyilvánvalóan igazságtalan lenne, hogy bár a magyar állam jogilag kötelezettségeket is róhatna rájuk (mint állampolgárokra), a kötelességek meghatározására azonban nekik semmi befolyásuk nem lenne. Számos megoldás lehetséges: a korlátozott szavazati jogtól egészen a Felsőházig.
Hogyan tovább?
A legfontosabb, hogy a kettős állampolgárság valóban nemzeti ügy. Nemcsak a határon túliak érdeke, hanem minden magyaré: minél több állampolgár nevében tud fellépni a magyar állam, annál eredményesebb lehet a nemzetközi érdekérvényesítésben.
Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a képviselet egy nagyon kényes kérdés: az automatikus és teljes szavazati jog ugyanis indulatokat kelthet. A probléma megoldásra vár, azonban nagy hiba lenne, ha ebben a kérdésben nem nemzeti, hanem pártpolitikai érdekek győzedelmeskednének.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Véleményvezér Facebook-csoportjához!
Az utolsó 100 komment: