Az MNB és a PSZÁF összevonása a devizahitelezéssel kapcsolatos tapasztalatok alapján teljes mértékben indokolt. Akad azonban egy probléma: az MNB élén Matolcsy áll. (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
Sajtóértesülések szerint előkészítés alatt áll a PSZÁF-nak az MNB-be való beolvasztása. Mindezzel elméletileg az ég egy adta világon semmi probléma nincsen. A baj, mint a Fidesz országlása esetében oly sokszor, a megvalósítással lehet.
Ajánlott írásunk: Durvul: nyomozókat küldtek Simorékra
A PSZÁF-nak nem volt súlya...
Már a '90-es években is, amikor az MNB-től független pénzügyi felügyeleti hatóság létrejött, sok vita folyt arról, hogy ezt a funkciót nem kellene-e mégis a jegybank intézményén belül tartani. Volt nemzetközi példa mindkét megoldásra és minden fajta okoskodással meg lehetett indokolni, hogy miért az egyik vagy a másik út az üdvösebb.
Az elmúlt tíz év tapasztalatai azonban elég egyértelműen azt sugallják, hogy az egy fedél alatt tartás lett volna a jobb megoldás. Ha a magyar példát vesszük, azt látjuk, hogy a magyar bankrendszert kis híján megrogyasztó devizahitelezési ámokfutás ellen a Magyar Nemzeti Bank ha akart, sem tehetett volna szinte semmit. Az ezzel kapcsolatos eszközök ugyanis a tőle független, ámde politikai és közéleti szempontból meglehetősen obskúrus PSZÁF számára álltak rendelkezésre.
Amikor egy-egy fideszes vagy szocialista politikus a szokásos handabandázós stílusban Járai Zsigmondot vagy Simor Andrást támadja a devizahitelezés elburjánzása miatt, akkor csak megerősíti, amit a kicsit is nyitott szemmel járó újságolvasó már rég sejthet: ezeknek a politikusoknak fogalmuk sincsen arról, amiről beszélnek és döntéseket hoznak.
Azonban miközben a devizahitel-lufi ilyetén felfújódását a a PSZÁF-nak kellett volna megakadályoznia, nekik a valóságban erre legfeljebb törvényi felhatalmazásuk volt, valódi politikai súlyok azonban nemigen.
Véleményvezérek a Véleményvezéren - Blogunkon újságírók, bloggerek, közgazdászok és más, közélettel foglalkozó szakértők fejtik ki véleményüket a hozzászólásokban.
...az MNB-nek lett volna
Mert ne feledjük, az ország meghatározó nagybankjainak vezetői természetesen nemcsak üzletemberek, hanem nagyon befolyásos közéleti figurák is. Ha valami mögé ők egységesen felsorakoztatják személyes hitelességüket és hatalmukat, akkor az azzal szembefordulni kívánóknak bizony komoly súllyal, vagy igazi dávidi pszichével kell bírniuk ahhoz, hogy nekimenjenek az előbbiek konszenzusának. És a devizahitelek kapcsán az egész magyar kereskedelmi bankszakma egységesen felsorakozott a mára egyértelműen felelőtlennek és rendkívül károsnak bizonyuló devizahitel-expanzió mögé.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lett volna elvárható, hogy a PSZÁF legalább néhány tanulmány vagy nyilatkozat erejéig felhívja a figyelmet a devizahitelezés veszélyére. Ugyanakkor a devizahitelezés lelassításához így utólag jól látható módon egy, a jegybankhoz mérhető reputációjú intézményre lett volna szükség.
A két szervezet esetleges összevonása ezen tapasztalatok alapján tehát teljes mértékben indokolt.
Olvasd el ezt is: Orbán már az EU-pénzek elbukására készülhet
A Matolcsy-faktor
Ám a képlet hirtelen sokkal bonyolultabbá válik, mikor azt kezdjük el vizsgálni, hogy mit is jelentene ez a gyakorlatban. Jelen esetben a probléma neve: Matolcsy György. A jegybankelnök ugyanis már gazdasági miniszterként is bizonyította, hogy egészen csapnivaló menedzser. Az egykor köztiszteletnek örvendő Pénzügyminisztériumból három év alatt nem volt képes kisajtolni egy megbízható előrejelzést sem, most pedig szokásához híven egyenként rugdossa ki a szakembereket, legyenek azok apolitikusak, baloldaliak vagy jobboldaliak, és hoz be a helyükre kizárólag a lojalitásukkal kitűnőket. Nem lennénk meglepődve, ha adott esetben előbb-utóbb a PSZÁF-ot is megpróbálná a kormánypolitika fogaskerekévé tenni.
Ez az egyetlen, mégis nagyon súlyos gond a bankfelügyelet jegybankba olvasztásával.
Figyelem! Írásainkat Facebook-csoportunkban lehet kommentelni.
A blogon csak meghívott hozzászólóink kommentjei jelennek meg.